Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)

den tonna bauxitnak megnőtt a jelentősége a német hadiipar számára, A korábbi, jórészt csak nyersanyagigényes gazdaságpolitikával szemben 1944-ben a németek már egyre növekvő mértékben kívánták igénybe venni az ország készárutermelő kapacitását. E gazdaságpolitikai változás konkrétan is kifejezésre jutott a közös repülőgépgyártási programban, az ehhez szorosan kapcsolódó magyar timföld- és alumíniumipar fejlesztésében, a híradástechnikai gyárak kapacitásának növekvő igénybevételében. A közös repülőgépgyártási program méreteire jellemző, hogy ennek keretében havonta 500 db ME 109 típusú repülősárkányt és 650 db ugyanilyen típusú repülőgépmotort kívántak gyártani Magyarországon.

14 A magyar ipar termelésének megnövekedett jelentősége befolyásolta a német megszállók egész politikáját. A németeknek majd minden kérdés eldöntésénél mérlegelni kellett, vajon egy-egy lépésük nem veszélyezteti-e a termelés folytonosságát. Ez a meggondolás feltétlenül szerepet játszott abban, hogy Veesenmayer március 19-e után továbbra is a régi kormánypárt jobbszárnyával és a szélsőjobboldalnak csak kisebb frakcióival kormányoztatott. A német megszállóknak és a Sztójay-kormánynak a munkásosztállyal szemben folytatott politikáját is a haditermelés érdeke határozta meg. A magyar munkásosztály a háború évei alatt jelentős változásokon ment át. A változások egyik fontos vonása volt, hogy létszáma 1938 és 1943 között több mint egyharmadával, pontosan 36,6 százalékkal növekedett. Növekedett a munkásosztály koncentrációja is, 1943-ban a leginkább nagyüzemi jellegű bányászatban, a vas-, fém-, gép- és vegyészeti iparban dolgozott a munkásságnak több mint a fele.

15 Az ipari munkásságnak ez a gyors és nagymérvű létszámnövekedése egyúttal bizonyos felhígulással is járt. 1943-ban a gépgyárakban foglalkoztatott munkásoknak mindössze 36,5 százaléka volt szakmunkás, a többséget a betanított és tanulatlan munkások alkották.

16 A munkásság számbeli növekedésének forrását a munkanélküliség teljes felszívódása, a mezőgazdaságból történt beáramlás, a nők fokozottabb bevonása a teru OL K 26—5. A minisztertanács 1944. május 3-i ülésének jegyzőkönyve (9). — A repülőgépgyártási program teljesítése érdekében a német és a magyar gyárakat két munkaközösségbe tömörítették. A munkaközösségekben magyar részről a Dunai Repülőgépgyár Rt. és a győri . Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. vett részt. (Berend T. Iván—Ránki György: Magyarország ~ gyáripara a második világháború előtt és a háború időszakában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958. 348. old.) 15

Berend T. Iván—Ránki György id. m., 545—546. old. 14 Lackó Miklós: Ipari munkásságunk összetételének alakulása, 1867—1949. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1961. 115. old. A munkásság helyzete 1944. március 19-e után