Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

229 Graul Róbert központi műszaki vezérigazgató. 230 Az Iszkaszentgyörgyhöz tartozó Kincsesbányán a második világháború utolsó éveiben kezdték meg a bauxitbányászatot. 231 A Kisgyóni-Bakonyvidéki Egyesült Kőszénbánya Rt. kisgyóni bányája. 232 A gánti bánya üzemegysége, közigazgatásilag Csákvár községhez tar­tozott. 233 G. M. Kucserov a Láng Gépgyár katonai parancsnoka volt. A meg­rendelést követően a Láng Gépgyár adott a vállalatnak nyersanyagot és szenet, továbbá segítséget nyújtott a segédanyagok beszerzésében ós a munkásság élelmezésében. A Csavar- és Kovácsárugyár 1945. február— július hónapokban 4 millió P értékű árut szállított a Vörös Hadseregnek. (OL Z 484—29.) 134 A kimutatás a jelentés másolata mellett megvan. 235 A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nagymányoki bányaigazgatóságához tartozó bányaüzem. 236 BAMERT = Bányagépek ós Mechanikai Szállítóberendezések Gyára Rt. 237 Az 1—3. sz. táblázat az iratanyagban feltalálható nem volt. i38 A rendelés ellenértékének a százaléka nincs feltüntetve. 230 Borsodi Szénbányák Rt. 240 Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt. 241 Magyar Vagon és Gépgyár Rt. 242 A Nemzetközi Hálókocsi és Európai Nagy Express Vonatok Társasága Rt. Brüsszel, budapesti fiókjának pestszentlőrinci javítóműhelye. 243 A Mezei-Bánya-Iparvasutak és Altalános Gépgyári Rt., azelőtt Oren­stein és Koppel Magyar Rt. 244 Roessemann-Harmatta Gép- és Csőgyár Rt. 246 Zagyvapálfalvai Üveggyár Rt. 246 Vas Zoltánt 1945. február 15-én nevezték ki Budapest Közellátási Kor­mánybiztosává. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága nevezettet 1945. május 16-án polgármesternek választotta meg. 247 A 25 millió P hitelből a P.M. Kerekedeimi Bank 6 mülió, a Magyar Általános Hitelbank pedig közel 9 millió P-t kapott. 248 A vállalat munkabizottságát, a főrészvényesek 1942-ben hozták létre. Az öttagú bizottságban a MAK-ot és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-t 2—2 tag képviselte, az ötödik tag a vállalat ügyvezető igazgatója lett. 249 A vállalatnak Egeresehiben szénbányája, Bélapátfalván pedig portland­cementgyára volt. Utóbbi 1923-ig önálló részvénytársaságként műkö­dött. Az említett évben olvadt be az Egercsehi Kőszénbánya Rt.-be. 250 Lábatlanban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nek cementgyára volt. 241 Bányatelepen lakó munkás. 252 Pattantyús Ábrahám Imre gyárvezető igazgató. 263 Magyar Siemens- Schuckert Művek Villamossági Rt. 254 Az 1944. június 1-én kibocsátott 2010/1944. M. E. számú rendelettel a GYOSZ-t megszüntették ós helyébe a Gyáripari Országos Központot (GYOK) tették. a ** Ä Verein für chemische und metallurgische Produktion csehországi vegyipari konszern a vállalatnak főrészvényese volt. 269 id. Benes József elnök. 287 A Kén utcai gyártelepet 1944-ben hét bombatámadás érte. 268 A gyárteleppel kapcsolatban 1944 végén az ellentétes intézkedések egy­mást követték. Egyszer a teljes kiürítést, majd ezt követően az üzem folytatását rendelték el. Az Iparügyi Minisztériumban 1944 decembe r

Next

/
Oldalképek
Tartalom