Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása
elején tartott értekezleten a többi gyár megbízottainak jelentéséből ki derült, hogy az útnak indított szállítmányok nem érkeztek meg rendeltetési helyükre. i5S Az Illatos úti gyárat négy súlyos légitámadás érte. A támadások okozta kárt 6 469 000 P-re becsülték. 260 A két vállalat teljes cégneve: Hungária Guttapercha és Gumiárugyár Rt. nagytétényi gyára és a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rt. nagytétényi telepe. 261 A pápai telepet a súlyos károk miatt az Iparügyi Minisztérium engedélyével 1945-ben felszámolták. 262 Az Illatos úton 1945 júniusában először a marónátronlúg- és sósavüzemben indult meg a termelés, majd fokozatosan helyreállították a többi üzemeket is. A Kén utcában a kontakt-kénsavgyár júniusban kezdett termelni. 263 A Kőbányai úti gyártelepet 1944. június 27-én de. 10 óra 20 perckor ért légitámadás alkalmával 5 személy életét vesztette, 32 pedig megsebesült. Az anyagi kár 16 700 000 P-re rúgott. A hadimunkákkal foglalkozó acélöntvény-tisztító műhely, a fogaskerék-megmunkáló és a kismotor-gépműhely, melyekben a Botond terepjáró, a Túrán harckocsi és a Zrínyi rohamlöveg alkatrészei készültek, elpusztultak. A második támadás 1944. szeptember 17—18-án volt. Emberéletben akkor nem történt veszteség, de az épületeket és a gépi berendezést ért kár meghaladta a 13 millió P-t. A károk következtében a teljes gépgyártás leállt. 264 A dokumentumban említett diagram és összeállítás hiányzik. 266 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. április elején a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-nak 2 millió, a salgótarjáni iparvállalatoknak pedig 7 millió pengő kölcsönt nyújtott. (Földi Tamás: Iratok a magyar nagyipar történetéhez. Levéltári Közlemények 1960. évf. 238. o.) 266 Papy József a felszabadulás előtt a gyár igazgatóhelyettes főmérnöke volt. A gyár szovjet katonai parancsnoka 1944. december 27-én, mivel a gyár igazgatója Nyugatra távozott, Papyt megbízta az igazgatói teendők ellátásával. 267 yjg # _ Vezérigazgatóság 268 Clement Gyula 1945. április—május havában Trzinecben, Berlinben, Breslauban és Bécsben járt, hogy a gyár elhurcolt gépeit felkutassa. Utjának eredményéről 1945. május 7-én az Iparügyi Minisztériumnak jelentést tett. (OL Z 371—235.) 269 sv., sfrs = svájci frank. 270 Az Iparügyi Minisztérium 1946 májusában tárgyalásba bocsátkozott a textilgyárakkal, hogy segítsenek a munkásság tűrhetetlen helyzetén, ós a termelés egy részét olcsó ruházati akció céljára ajánlják fel. A textilgyárak kezdettől fogva ellenállást tanúsítottak a tervvel szemben, önként csak csekély mennyiségű ruházati anyag gyártását vállalták az akció céljára. Az Iparügyi Minisztérium végül is 1945. július 6-án 56 370/ 1946 sz. rendeletével előírta, hogy minden fonóüzemben a munkába vett nyersanyag 60%-ából közérdekű fonalat kell készíteni, melyet a fonalak feldolgozásával foglalkozó üzemekben közérdekű textiláruk gyártására kell felhasználni. Az így gyártott textilárukat elsősorban a bányászok, a jóvátételre dolgozó nehézipari vállalatok munkásainak, valamint a mezőgazdasági lakosság ellátására fordították. 271 Budapest Székesfőváros Elektromos Művei. 272 A győri Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. 36 A munkásság. 545
