Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)

II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása

140 A WM Acél- és Fémművek, a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár. 111 Takácsy Konstantin a WM Acél- és Fémművek ügyvezető igazgatója. 142 A magyarországi alacsonyabb munkabérek miatt a vállalat gyártmányai az USA-ban versenyképeseknek bizonyultak. 143 1 944 novemberében nagy mennyiségű nyersanyagot és készárut helyezett el a Chinoin a budai Goldberger gyárban. Korábban nagy készleteket szállítottak ki Hatvanba és Váera. 1944 december elején mindkét helyről megkezdték a visszaszállítást. A Vörös Hadsereg gyors előnyomulása következtében azonban az akciót be kellett szüntetni. A hatvani raktárban 26 vagon nyersanyag maradt. (OL Z 548—1.) 144 Farkas László a Budapesti Nemzeti Bizottságtól kapott a vállalat vezetésére megbízást. A gyár ügyvezető igazgatója, dr. Haidekker Sándor, a fasiszta Gyáriparosok Országos Központjában vállalt szerepe miatt a felelősségre vonás elől Budapestről elmenekült. 145 A szovjet proletárállam hadserege 1918. február 23-án Pszkovnál súlyos csapást mórt a Pétervárt fenyegető német haderőre. Ettől kezdve e napot tekintették a Vörös Hadsereg születésnapjának. 146 A három vállalat pontos neve : Üjpesti Cipőgyár Rt. (korábban Boschán Henrik Fiai Rt.), Pannónia Báránybőrnemesítő és Kereskedelmi Rt. és a váci Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. 147 A cipőgyár a napi 2000 pár maximális teljesítménnyel szemben csak napi 50—100 pár cipőt gyártott. De alacsony volt a bőrgyár termelése is, a gumigyár pedig egyáltalán nem működött. (OL Z 7Ű4—319.) 148 Az Iparügyi Minisztérium 50 028/1945 sz. rendelete a Magyar Közlöny 1945. január 27-i számában jelent meg, melyben a budapesti és Budapest környéki gyáraktól helyzetjelentéseket kért. 149 A Budapest Székesfőváros Elektromos Művei részére készülő Mátravidéki Erőmű építése a felszabadulás előtt befejezéshez közeledett, sőt kis részben már áramot is termelt. 150 A budapesti üzemi bizottságok részére 1945. február első napjaiban a Szakszervezeti Tanács készített és adott ki először működési szabályzatot, mely az Iparügyi Minisztérium 1945. február 15-én kelt 50 100 számú rendeletének megjelenése után érvényét vesztette. 141 A Lányi Lóránt vállalatvezetői megbízására vonatkozó irat a Budapesti Nemzeti Bizottság iratanyagában feltalálható nem volt. 152 Fellner Pál a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, dr. Perényi István a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatója, Loidin Henrik a WM Acél- és Fémművek kereskedelmi igazgatója volt. 153 A Bauxit Ipar Rt. magyaróvári timföldgyúráról van szó. 164 Mind az MKP, mind a szovjet katonai parancsnokságok tisztában voltak azzal, hogy a fasizmus elleni harc és az ország újjáépítése széles, még a burzsoáziát is felölelő nemzeti összefogást tesz szükségessé. Ezért a legmesszebbmenőleg támogatták a tulajdonosok és az üzemi munkásság kapcsolatának normalizálását. (Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért, i.m. 22—25. o.) 148 Dunai = Dunai Repülőgépgyár Rt., Remo = WM Repülőgép- és Motorgyár Rt. 189 A Borsodnádasdi Lemezgyár, a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. második jelentős finomítógyára volt. w* A Ferenc József-hidat másfél évi megfeszített munka után 1946. augusztus 20-án adták át Szabadság-híd néven a forgalomnak.