Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása
168 A csepeli közös élelmiszer-ellátásban részt vett vállalatok teljes cégneve: WM Acél- és Fémművek, Neményi Testvérek Papírgyára Rt., Magyar Posztógyár Rt., Szűcs és Szőrmeárugyár Rt., Shell Kőolaj Rt. ós a Magyar Nemzeti és Szabadkikötő. 159 Lengyel János vezérigazgató. 160 A Magyar Ipari Anyaghivatal e kezdeményezésen kívül többet nem hallatott magáról. Az intézményt az Iparügyi Minisztérium 1946. augusztus 22-én megszüntette. Hatáskörét 1946 júniusában az Anyag- és Árhivatal vette át. 181 Az alkalmazottak jegyzéke a Budapesti Nemzeti Bizottság iratanyagában feltalálható nem volt. 162 Az ózdi bányaigazgatóságnak Somsályon, Farkaslyukon, Borsodnádasdon és Bánszálláson voltak bányaüzemei. 183 A csépteleki bánya a bánszállási bányaüzemhez tartozott. 164 A felsorolásban dr. Schreiner János, Bozzay Emil, Brázay László, Steiner Pál, Thordai György és Véghelyi Béla neve szerepel. 166 Di rner János az Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Rt. aligazgatója volt. A vállalatot a felszabadulásig vitéz dr. Beöthy Andor vezérigazgató, Bernhart Tibor és dr. Szabó Miklós igazgatók vezették. 166 A gyártelepet a szovjet csapatok 1945. január 14-én foglalták el. (Fülöp János: A Láng Gépgyár 100 éve. Budapest, 1968. 96. o.) 167 i944_ szeptember 14-ón éjjel érte a gyárat légitámadás, melynek során a vashordóműhelyen kívül a turbinaszerelő műhely és az üzemiroda tetőszerkezete sérült meg. (Fülöp János i. m. 95. o.) 168 A Vörös Hadsereg számára dolgozó gyárak a háború tartama alatt a nyersanyaghiány, energiaszolgáltatási és munkaerőgondok miatt csak korlátozott mértékben vagy egyáltalán semmit nem termelhettek polgári célra. 169 Magyarország a fegyverszüneti szerződés értelmében kötelezte magát, hogy legalább nyolc nehéz fegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állít fel a Németország elleni hadművelet céljára. A Honvédelmi Minisztérium két hadosztályt szervezett meg, de csak az egyik került a frontra, ahonnan azonban az Németország kapitulációja következtében bevetés nélkül rövidesen hazatért. 170 A vállalat dr. Seiberth Sándor, dr. v. Zamaróczy Jenő, dr. Krancz József, dr. v. Bárczy Boldizsár, Zombori Bona és Tarján Frida magyar állampolgárok tulajdonát képezte. (OL Z 472—44.) 171 A P.M. Kereskedelmi Bank részére folyósított 2,5 millió P hitel egy részét képezte annak a 9,5 millió pengőnek, melyet a Pénzügyminisztérium az ipar finanszírozására a bankok rendelkezésére bocsátott. A hitelből a P.M. Kereskedelmi Bankon kívül a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt., a Hazai Bank Rt., a Magyar Általános Hitelbank Rt., a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt., a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt., a Magyar Országos Központi Takarékpénztár Rt. és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület részesedett. 172 A gyártelep 1944. december 27-én került a szovjet csapatok kezére. 173 A Pesti Hengermalom Társaság 1926-ban megszűnt, illetve beolvadt az Első Budapesti GŐzmalmi Rt.-be. Malomüzemét azonban továbbra is régi nevén emlegették. 174 A németek a gyárból 1944. december 23-án 349 q horganyt, magnéziumot, nikkelt, alumíniumot és forrasztóónt szállítottak el. (OL Z 478—134.) 175 A gyár 1945. február 13-án kezdte meg a termelést. A Vörös Hadsereg
