Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
A magyar nagyipari munkásság harca az üzemek megmentéséért,helyreállításáért és a termelés megindításáért, 1944-1945 (Tanulmány)
lános fegyelmet veszélyezteti, de a termelés lényeges csökkenéséhez is vezethet." Tatabányán a jelentés szerint július 26-án 180 fő maradt igazolatlanul távol a munkahelyétől. 64 Hasonló jelenségek fordultak elő a Pécs környéki bányákban, a hadiüzemi személyzeti parancsnokok által akkoriban kirótt fegyelmi büntetések indokai között is leggyakrabban ez a kifejezés szerepel. Tévedés lenne ezt a munkásság körében egyre szélesebben megnyilvánuló magatartást egyértelműen valamiféle tudatos háborúellenességnek felfogni, bár a már említett tatabányai jelentés szerzői is megállapították: „A munkásság egyébként is seismograph módjára, minden politikai változásra erősen reagál. Termelésünk visszaesésénél lépésről lépésre követhetjük az elmúlt év januárjától kezdve a keleti fronton lejátszódó eseményeket, majd az idei év tavaszán a németek bevonulását... " 66 De mint e jelentés is megállapítja, feltétlen közrejátszott benne a gazdasági körülmények romlása és a hadihelyzet alakulása következtében egyre szélesebb körben kialakuló általános háborúellenes hangulat. 1944 nyarán, kora őszén a munkahelyek önkényes elhagyása mellett szaporodtak a panaszok a munkafegyelem általános meglazulása, az egyéni teljesítmények csökkenése, a selejt szaporodása, a lassú munkavégzés miatt. Ilyen panaszok hangzottak el a fűzfői erőmű turbináját szerelő munkások ellen, de találkozunk ilyen panaszokkal a bányákból származó jelentésekben, a hadiüzemi személyzeti parancsnokok ítéleteiben is. E jelenségek már sokkal inkább a háborúellenes erők tevékenysége nyomán terjedtek el a munkásság körében. 66 A munkásság erőfeszítései az üzemek kitelepítésének és bénításának megakadályozására a nyilas uralom időszakában A magyar ipar tragédiájának utolsó felvonása 1944. október 15-e után zajlott le. A német segítséggel uralomra juttatott Szálasi-kormány kilátástalan helyzetében mindent elkövetett, csakhogy a háború mellett való kitartását a németeknek bizonyítsa. Október 16-án vitéz Justy altábornagy aláírásával az alábbi parancs érkezett a hadiüzemekhez: „Fővezérség rendeletére a harc tovább folyik. Fegyverüket önként lete84 OLZ 965—71. 65 L. az 59. sz. jegyzetet. 86 1944. augusztus—szeptemberben a kommunista párt bányászbizottsága eredményes szervezi l munkát végzett a tatai szénmedeneében. 1944. szeptember 21-én a diósgyőri vasgyárba* 2000—3000 munkás béketüntetést rendezett, amelyet az ágyúgyárban működő kommunista csoport készített elő. Budapesten a kommunista ifjúmunkások több kőbányai vasas üzemben, a Láng-gépgyárban, a Ganz Hajógyárban hoztak létre akciócsoportokat.
