Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
II. A bányák és a gyárak helyreállytása a termelés megindítása
üzemi munkaerő, valamint őt ezzel Somogyi igazgató úr eltávozása előtt állítólag szóbelileg megbízta, Kasza István jelöltetett ki. A vállalat vagyonának számbavevésénél megállapítást nyert, hogy a Tisza jobb partján, a gyárteleppel szemben a cég tulajdonát képező faanyaggal megrakott uszály van, amely azonban a harcok következtében erősen megsérült (valószínűleg felrobbantották), és az egyik vége a víz alá süllyedt. Cégünk megbízottjai írásbeli engedélyt kaptak arra a város katonai parancsnokságától, hogy az uszályban levő anyag felett szabadon rendelkezzenek. Az uszály körüli munkálatokról és a benne levő faanyagok kiemeléséről és eladásáról jelentésünknek egy külön fejezetében fogunk foglalkozni. A munka megindítását nagyban gátolta az is, hogy munkásainkat közmunkák elvégzésére kötelezték, és így a munka folytonossága veszélyeztetve volt. Ezért munkásaink részére, melyeknek számát az eredeti 62-ről kb. 30-ra szállítottuk le, szabadmozgási igazolványt szereztünk be. A fenti 30 emberből 8-at a gyártelepen, többit pedig az uszálynál foglalkoztattuk. Uszállyal kapcsolatos munkálatok: Az Igazgatóság rendeletére Szeged város kiürítése előtt egy uszály rakatott meg deszkával, épületfával, valamint a Szegedi Lemezgyár és Faipari Rt. tulajdonát képező lemezzel. A berakott faanyag-mennyiségre vonatkozóan semmiféle feljegyzésünk nem maradt. A faanyag kirakásával az uszályból, valamint ezen faanyag szortírozásával 21 munkás foglalkozott. Átlagosan napi 7 órát dolgoztak, javadalmazásuk, tekintette] a rendkívül nehéz munkára, teljes munkaidő kidolgozása mellett napi P 12,— volt. Az uszály körüli munkálatok okt. 21-től nov. 15-ig tartottak. Az uszályban kb. 280 m 3 faanyag volt... a Munkás ügyek: Szeged kiürítése előtti kb. 150 főnyi munkás létszámunkból, mint már fentebb is említettük, Kálvária úti irodánkban 62 munkást írtunk össze, kikkel a munkát kívántuk megindítani. Tíz nap után, kb. az összeírás megtörténtével, tudtunk csak átmenni a telepre, és ott megállapítottuk, hogy egyelőre a telepi munkánál kb. 10 ember elegendő, úgyhogy az uszálynál alkalmazandó munkásokkal együtt munkásszükségletünk nem volt több, mint 30 fő. A 10 napig feltartott munkások részére ezen időre a régebben élvezett munkabér-kifizetést határoztuk el. Ezen kifizetéseket Erdős Margit bérelszámolónál levő összegből kívántuk fedezni. » Itt az említett mennyiség felhasználásának körülményeit ismerteti a jelentés.
