Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért, 1944-1945 (Budapest, 1970)
I. A Magyar gyáripar pusztulása munkások erőfeszítései az üzemek megmentéséért
sása céljából Kühne és Bíró igazgatóink Horn mérnökünk társaságában Welsbe 64 utaztak, és közvetlen összeköttetésbe léptek az Epple és Buxbaum gyárral, illetőleg annak igazgatójával, dr. Edlingerrel. Bár rendkívül szívélyes fogadtatásban részesültünk, és a már kitelepült magyar gyárak viszonyait tekintetbe véve előnyösnek mondható ajánlatot kaptunk, sikerült ügyes taktikázással a kérdést elodáznunk. A viszonyok is segítségünkre jöttek, mert a kelet-poroszországi nagy sikerű orosz előretörés, majd Németországnak menekültekkel való elözönlése a német nyomást enyhítette, Welsnek ismételt légi bombázása pedig nyilasainkat is elővigyázatossá tette. Időközben még a Weiss Manfréd-gyár részéről történtek komoly lépések aztalosüzemünknek Krumauba történő kivitelére, azonban honvédelmi munkákra való hivatkozással ezt is kivédtük. Sikerült tehát elérnünk azt, hogy a kitelepülésünk kérdését a napirendről levegyük. Nem befolyásolt minket azon körülmény, hogy a magyaróvári és idetelepült rokonszakmájú gyárak a kitelepülésüket továbbra is intenzíven szorgalmazták, és szerencsétlenségükre végre is hajtották. A kitelepülés gondolata egyébként már kezdettől fogva is teljesen távol állott tőlünk, és csak örvendenünk kell, hogy ténykedéseinknek következetes halogatásával vállalatunkat, illetőleg gyártelepünket újraépülő országunk számára teljes egészében megmentettük. Gyártásunk tengelyét a folyó év első három hónapjában a hadi rendelések képezték. A hadi helyzet alakulása folytán a megmaradt Magyarország legnagyobb gépgyára voltunk, amely komoly termelést tudott még felmutatni. Ezen helyzetünkben a Honvédelmi Minisztérium és más katonai alakulatok is lényeges hadi rendelések teljesítését kívánták és nagy teljesítményeket vártak tőlünk. Mi kénytelenek voltunk a velünk szemben támasztott követelményeknek megfelelni, és ezért állítottuk át gyári termelésünk jelentékeny részét a különféle hadi munkálatokra. Honvédelmi rendeléseket vállaltunk: lőszerek megmunkálására és különféle lőszeralkatrészekre, országos járművekre, kisebb, ún. panje-kocsikra, gyalogsági ásókra, több különféle kisebb munkára, valamint kisebb javításokra is. A hadi rendelések, különösen a lőszergyártást illetőleg, sok hosszadalmas tárgyalással jártak és nem ritkán fordult elő, hogy egyik ellenőrző bizottság a másiknak adta át a kilincset... b Gyárunkban a munkafegyelmet és az alkalmazottakkal — tisztviselőkkel és munkássággal — való békés együttműködést ezen zavaros időkben is sikerült fenntartani, annak ellenére, hogy — mint a többi gyárban — nálunk is megalakult az „üzemi tanács", éspedig Sisa István * A nem közölt rész a felszabadulás előtti hónapok gyártási problémáit ismerteti. A mezőgazdasági gépgyártás héttérbe szorult, pedig a gépek iránti kereslet igen élénk volt.
