Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

A Regnicolaris Levéltárban a kutatást repertórium, kéziratos raktári jegyzékek és mutatók segítik. O szekció - Bírósági levéltárak 13. sz.-1869 (1979); 1112,28 fm Az „O" szekció az 1526-tól 1869-ig terjedő időszakban Magyarországon és Erdélyben működött felsőbíróságok iratanyagát tartalmazza, tizenkét levéltárat és néhány levéltárba nem sorolt irategyüttest foglal magában. 1. Curiai Levéltár 14. sz.-1877 (19. sz.); 681,72 fm A rendszeres központi bíráskodás felújítására III. Károly 1723-ban elrendelte az állandó bíráskodás bevezetését. A magyar bírósági szervezet legfelsőbb jogszolgáltatási fóruma ekkor a Királyi Curia volt, amelyet két felsőbíróság, a Hétszemélyes Tábla és a Királyi ítélőtábla együttesen alkotott. A Hétszemélyes Tábla fellebbviteli bíróságként működött. A Királyi Tábla elsőfokú hatóságként járt el a kincstár által indított perekben, az ősiségi jogot érintő és hatalmaskodási perekben, valamint 1791 után a hűtlenségi és pénzhamisítási perekben, és fellebbviteli bíróságként a kerületi tábláktól fellebbezett polgári és büntetőperekben. Az iratokat - az 1786-1790 között keletkezettek kivételével - a per típusa szerint meghatározott sorozatszámok szerint irattározták. Az 1786-1790 között a polgári közigazgatásban használt tárgyi egységek kútfők - szerinti rendszert alkalmazták. Az iratok nyelve latin és német, kis részben magyar. 2. Személynöki Levéltár 1652-1869 (1906); 34,43 fm A Személynöki Levéltár a királyi személynök, a személynöki ítélőmester és a személynöki szék működése során keletkezett iratokat foglalja magában. A személynök, mint az uralkodó személyének bírósági helytartója a királyi nevében és pecsétjével adott ki bírói természetű rendeleteket, és általános joghatósága alapján országos hatáskörű hiteleshelyi tevékenységet folytatott, azonkívül fontos szerepe volt a jogászképzés megszervezésében és lebonyolításában is. A személynök vezette a nemesség ügyeinek eldöntésére hivatott királyi táblát és a polgárság ügyeinek legmagasabb fórumát, a személynöki széket. A személynöki szék fellebbviteli bíróságként működött. Hatásköre elsősorban polgári ügyekre terjedt ki, iratanyagában büntetőügyek csak kivételesen fordulnak elő. A személynöki szék rövid - 1786 és 1790 között bekövetkezett - megszakítással 1849-ig állt fenn. A személynöki ítélőmester a személynöki kan-