Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
cellária keretén belül működött, és bizonyos, határozottan nem körvonalazott önálló bírói jogkörrel is bírt. ASzemélynöki Levéltár eredeti rendje ma már nem rekonstruálható. Az iratok jelenleg jobbára évenként és azon belül személynevek vagy sorszámok szerint rendezettek. Az iratok nyelve latin, német és kis részben magyar. 3. Nádori ítélőmesteri Levéltár 1650-1848; 10,50 fm A nádori ítélőmester széles körű, a legkülönfélébb magánjogi ügyletekre — mint például ingatlanátruházás, szerződések, végrendeletek, ügyvédvallás, ellentmondás stb. — kiterjedő hiteleshelyi tevékenységet folytatott Magyarország egész területére szóló illetékességgel, és emellett a 16. századtól egészen a bírósági szervezet 18. században bekövetkezett újjászervezéséig bizonyos önálló bírói jogkört is gyakorolt. Az ítélőmesteri Levéltár iratanyagában a 18. századtól folyamatosan többrendbeli és nagyarányú selejtezés folyt. Az iratok jelenleg sorozatszámos és azon belül sorszámok szerinti rendben fekszenek. Az iratok nyelve latin, kis részben magyar. 4. Országbírói ítélőmesteri Levéltár 1663-1863; 11,15 fm Az országbírói ítélőmester feladatköre és levéltárának felépítése megegyezik a nádori ítélőmesterével. 5. Tárnoki Levéltár 1559-1849; 42,37 fm A tárnoki szék a szabad királyi városok polgárságának fellebbviteli bírói fóruma volt. A mohácsi csatát követő átmeneti szünetelés után a 16. század második felétől - az 1785 és 1790 közötti korszak kivételével állandó intézményként működött. A tárnoki szék elé vitt perek jelentős része végrendelettel kapcsolatos, örökösödési vagy osztályper volt. A 18. századtól kezdve mindinkább növekedett az adóssági és csődperek száma. Az iratokat 1770 előtt laza időrendben, 1770-től a leveleskönyvekben feljegyzett sorszámok szerint, 1782 és 1785 között évenként újrakezdődő iktatószámok rendjében, 1791 és 1797 között tárgyi sorozatokba rendezve, 1797 után pedig tárnokmesterenként újrakezdődő sorszámok szerint irattározták. Az iratok nyelve latin, kis részben magyar.
