Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
lag érdekelve volt. A Szent Korona ügyészeként közvádlói funkciót töltött be felségsértési, hűtlenségi, nagyobb hatalmaskodási, pénz- és bankjegyhamisítási, nemesfémcsempészeti, kincsleleti és uzsoraügyekben. Közvádlói funkciója 1848 után megszűnt, és az abszolutizmus korában a központi kormányszervekhez hasonlóan módosult területi illetékessége is. Az iratokat az 1781 előtti idó'szakban alaki szempontok alapján irattározták, külön kezelték a kamarai dekrétumokat, egyéb beadványokat és a kiadványok fogalmazványait. 1781-tól kezdve a beérkező iratokat és az elintézés tervezetét együtt irattározták. Az ügyiratok szerinti irattározás 1788-tól kezdve vált általánossá. Az abszolutizmus kori központi és területi ügyészségek iratanyagának rendje a polgári szerveknél alkalmazott rendszert követi. A levéltár a magyar joggyakorlat csaknem minden területére tartalmaz adatot, azonban forrásértékét csökkenti, hogy az anyag több helyen meglehetősen hiányos, helyenként töredékes. Az iratok nyelve latin és német, csekély részben magyar. A kutatáshoz repertórium és kéziratos raktári jegyzékek adnak segítséget. F szekció - Erdélyi országos kormányhatósági levéltárak 13-20. sz.: 3462,11 fm Az „F" szekciót kilenc levéltár és néhány levéltárba nem sorolt irategyüttes alkotja. 1. Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára 13-20. sz.; 24,86 fm A Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára az erdélyi római katolikus püspökség hiteleshelyként működő székeskáptalanjának országos jellegű iratain kívül az önálló Erdélyi Fejedelemség uralkodói levéltárának. bizonyos megmaradt töredékeit - diplomáciai levelezés, katonai ügyekben folytatott belföldi hivatali levelezés, magánjellegű levelezés, az udvartartás iratai, kincstári uradalmak számadásai - is őrzi. Az iratanyag többnyire tárgyi rendben fekszik, a tárgyi egységek kialakítása azonban nem teljesen következetes. A levéltár legértékesebb irategyüttesei a fejedelmi adománylevelek, sarkalatos jogokat biztosító kiváltságok másolatait tartalmazó királyi könyvek 1581 és 1680 közötti 17 kötetnyi, F 1 törzsszámú sorozata, valamint az F 12 törzsszám alatt őrzött, 4,5 fm terjedelmű Lymbus, amelyben a diplomácia, politika, közigazgatás és bíráskodás valamennyi ágára találhatóak adatok.