Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

A17-18. század folyamán az iratanyag jelentős része elpusztult, szétszóródott, családi levéltárakba került. Az iratok nyelve latin és magyar. 2. Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára 1438-1900; 17,70 fm A Kolozsmonostori Konvent iratanyaga jellegében és rendezettségét tekintve hasonló a Gyulafehérvári Káptalanéhoz. Legjelentősebb irategyüttese az F 15 törzsszám alatt őrzött, 1529-1827 közötti hiteleshelyi jegyzőkönyveket, királyi könyveket és iratminta-gyűjteményeket tartalmazó 63 kötetes sorozat. Az iratok nyelve latin és magyar. 3. Gubernium Transylvanicum Levéltára 13-19. sz.; 1974,88 fm Az 1693-ban, Erdély Habsburg uralom alá kerülését követően megalakult erdélyi főkormányszék, a Gubernium a Bécsben székelő Erdélyi Udvari Kancellária alá rendelt szervként felső közigazgatási és szakigazgatási feladatok ellátása mellett bírósági jogkört is betöltött. Levéltára ennek megfelelően közigazgatási, bírósági és gyűjteményes részre oszlik. Közigazgatási és szakigazgatási ügyekben a Gubernium hatásköre és iratkezelése a Helytartótanácséhoz hasonlóan alakult. Bírói hatáskörében elsőfokú hatóságként foglalkozott a kincstári jogokat érintő, valamint felségsértési, hűtlenségi és hazaárulási ügyekkel, a törvényhatóságok közötti határperekkel, fellebbviteli fórumként pedig görögkeleti vallásúak polgári és büntetőperei, váltó- és csődperek, nemességigazolás ügyek, közegészségügyi kihágások, úriszéki ügyek tartoztak elé. Ezen kívül 1784-től a Gubernium vizsgálta felül a bányaperekben és pénzhamisítási ügyekben hozott ítéleteket is. Az iratkezelés a magyarországi bírói szervekéhez hasonlóan alakult. A Gubernium Transylvanicum Cista Diplomaticának nevezett levéltára királyi leiratok és erdélyi udvari kancelláriai rendeletek és szabályrendeletek másolati könyveit, országgyűlési, nemességi és céhiratok gyűjteményét, valamint néhány diplomácia- és köztörténeti szempontok alapján kialakított egyéb iratgyűjteményt foglal magában. Az iratanyag rendje vegyes, leggyakrabban a tárgyi rend érvényesül. Az iratanyag legértékesebb részét az F 136-137 törzsszámok alatt őrzött székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások 0,5 fm tejedelmű iratanyaga képezi. Az iratok nyelve latin és német, kisebb részben magyar.