Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

A Közellátásügyi Minisztérium iratanyagának zöme elpusztult. Megmaradtak a Jegyosztály, részben a szervezési és személyzeti ügyek és Szobek András államtitkár iratai. Az iratanyag raktári jegyzék, illetve a dobozok egyenkénti átnézésével kutatható. A minisztérium helyébe 1947ben Országos Közellátási Hivatalt hoztak létre a földművelésügyi miniszter irányítása alatt. A hivatal feladata volt a beszolgáltatást hálózat megszervezése, a hálózat irányítása, valamint 1948-tól az élelmiszeripari igazgatóságok irányítása. Az iratanyag az egykorú segédletek és a raktári jegyzékek alapján kutatható. A hivatal ügyköreit 1949-ben a Belkereskedelmi, illetve a Könnyűipari Minisztérium között osztották meg. Az 1950-ben felállított Élelmezési Minisztériumban ismét egyesült a közélelmezés, begyűjtés, valamint az élelmiszeripar irányítása. Az iratanyag egykorú segédletek és raktári jegyzékek alapján kutatható. 1952ben megszűnt a minisztérium, s ügyköreinek ellátására külön Begyűjtési Minisztériumot és Élelmiszeripari Minisztériumot létesítettek. A Begyűjtési Minisztérium viszonylag teljes iratanyagában megtalálhatók a mezőgazdasági termények, élő állatok és állati termékek begyűjtésére vonatkozó iratok. Az iratanyag részben raktári jegyzékek, részben az egykorú segédletek alapján kutatható. Az Élelmiszeripari Minisztérium az Élelmezési Minisztérium egyik jogutódaként jött létre 1952-ben. A fond legfontosabb állaga (általános iratok) az egykorú segédletek és raktári jegyzékek alapján kutatható. Az Élelmiszeripari Minisztérium elnevezése 1957-ben Élelmezésügyi Minisztériumra változott. A minisztérium levéltári iratanyaga majdnem teljes. Az egykorú segédletek és a raktári jegyzékek alapján kutatható. Külön kezelték a szakfőosztályként működő igazgatóságok anyagát, közülük kiemelésre érdemes az Allatforgalmi Igazgatóság, valamint a Húsipari Igazgatóság iratanyaga. Az iratok raktári jegyzék alapján kutathatóak. Külön említést érdemelnek még az ún. vezetői iratok, amelyek közül a legjelentősebbek Kovács Imre miniszter 1957-1967 évkörű, 10,2 fm, illetve Sághy Vilmos miniszterhelyettes 10 fm terjedelmű állagai. Az 1967-ben létrehozott Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium feladatkörébe utalták jogelődei, a Földművelésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal korábbi teendőit. A XIX-K-9 jelzetű MÉM-nek 1967-1976 évkorból 537,74 fm terjedelmű iratai vannak levéltárban. Az iratanyag tartalmazza a mezőgazdasági és élelmiszeripari, az erdészeti, az elsődleges faipari, a vadgazdálkodási, a vadászati, valamint a földügyi igazgatás iratait, a hitelpolitika, a termékforgalmazói rendszer, a bér- és jövedelemszabályozás, beruházási rendszer, a termelés és műszaki fejlesztés irányának meghatározására tett javaslatokat, valamint a tudományos kutatásra, a szakemberképzésre és az ágazat nemzetközi kapcsolataira vonatkozó iratokat. 1976-ig az általános és a szakfőosztályok iratai teljeskörűen, a vezetői titkárságok iratai azonban csak részben kerültek levéltárba. Ezek közül említést érdemel Dimény Imre miniszter és Földes László minisz-