Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

terhelyettes állaga. Az iratanyag a hiánytalanul meglévő irattári segédletekkel és a raktári jegyzékekkel kutatható. Pénzügyi fondok A fondcsoport fondjai: Pénzügyminisztérium 1945-1989 (XIX-L-1) 316,17 fm Állami Bankok Intézőbizottsága 1947-1949 (XIX-L-2) 3,96 fm Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 1945-1971 (XIX-L-3) 5,88 fm Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság 1968-1981 (XIX-L-4) 62,76 fm Aranyellenőrzési Bizottság 1944-1949 (XIX-L-5) 0,72 fm A pénzügyirányítás központi szerve az 1867 óta változatlan néven működő Pénzügyminisztérium. Alapfeladata az állami költségvetés és zárszámadás elkészítése, az állami vagyon nyilvántartása és kezelése, az adópolitika meghatározása, valamint az adók kivetésének és behajtásának irányítása és ellenőrzése, az illetékek, a jövedékek és vámok behajtásával kapcsolatos központi igazgatási teendők, pénzintézetek, biztosítóintézetek, közalapítványok és alapok felügyelete, valamint a pénzügyi közigazgatás szerveinek közvetlen irányítása és ellenőrzése. 1945 után ügykörébe utalták a népbírósági ítélettel elkobzott javak ügyeit, valamint a háborús események, illetve az engedély nélküli külföldre távozás vagy egyéb ok miatt elhagyottá vált javak felkutatását, zárolását, bel- és külföldi kincstári követelések megállapítását és rendezését. A PM intézte a békeszerződés pénzügyi és gazdasági rendelkezéseivel, a külföldre hurcolt magyar köz- és magánvagyonnal kapcsolatos ügyeket, Magyarország restitúciós kárigényeit, illetve a Magyarországgal szemben támasztott ilyen igények ügyeit. Feladatkörének legjelentősebb bővítése 1949-ben következett be, amikor az MNB-től átvette a központi devizahatóság jogkörét. Feladatköre 1952-ben az Országos Pénzügyőri Parancsnokság — később Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága — felállításával szűkült, tekintve, hogy a szesz- és a vámügyek a továbbiakban ezen szerv ügykörébe kerültek. 1967-ben a PM Bevételi Főigazgatóság megalakulását követően az állami vállalatok adóztatásával kapcsolatos feladatok ellátása került ki a PM ügyköréből. A főigazgatóság vezette a vállalati törzskönyveket. A PM-iratok zöme 1945-1970 közötti időszakból való, azt követően az iratok csak részlegesen kerültek levéltárba. A fond legjelentősebb állagai a Debreceni iratok 1945, az Elnöki Főosztály 1945-1950, a Titkárság 1949-1976, a Titkárság TÜK-iratai 1954-1989 évkörből, Tímár Mátyás miniszterhelyettes, miniszter TÜK-iratai 1956, 1958-1965, illetve Vü-