Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)

A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE

MÁSZ-t, és az ágazat decentralizálása során életre hívták a szénbányászati ipari központokat, valamint a nemzeti vállalatokat. Az ipari központokból jöttek létre 1952 folyamán a szénbányászati trösztök. 1967-ben alakult meg az Egyesült Magyar Szénbányák (XXIX-F-131; 1908, 1958-1975; 32,16 fm), amelynek feladata a szénbányászat racionalizálását eló'segító' beruházások közös intézése, a fejlesztési alapok felhasználása, a termelés programosítása volt. Az egyesüléshez a következő vállalatok tartoztak: Borsodi Szénbányák (XXIX-F-101; 1945-1971; 52,20 fm), Dorogi Szénbányák (XXIX-F-102; 1923, 1945-1989; 60,48 fm), Középdunántúli Szénbányák (1952-1967 között Középdunántúli Szénbányászati Tröszt) (XXIX-F-5; 1944, 1952-1973; 12,78 fm), Mátraaljai Szénbányák (XXIX-F-103; 1940-1967; 6,69 fm), Mecseki Szénbányák (XXIX-F-104; 1888, 1963-1980; 99,55 fm), Nógrádi Szénbányák, Oroszlányi Szénbányák (XXIX-F-106; 1947-1993; 28,68 fm), Ózdi Szénbányák, Tatabányai Szénbányák (XXIX-F-107; 1905, 19471984; 139,85 fm), Várpalotai Szénbányák (1954-1967 között Várpalotai Szénbányászati Tröszt) (XXIX-F-6; 1914, 1946-1971, 1975; 4,20 fm). 1947-ben az Egyesült Magyar Szénbányák átszervezés folytán megszűnt, jogutódja a Magyar Szénbányászati Tröszt (XXIX-F—132; 1950, 1960-1985, 1990; 120,60 fm) lett. A Bányászati Egyesülés (XXIX-F-280; 1950, 1965-1990; 57,72 fm) iratai szintén fontos információkat tartalmaznak a magyarországi szénbányászat elmúlt három évtizedéről. Bauxitbánya-vállalatok A magyarországi bauxitbányászat kezdete a 20. század elejére nyúlik vissza. Első dokumentumai a Jádvölgyi Alumínium Bányatársulat (Z 323; 1903-1917; 0,42 fm) és a Vaskohvidéki Vas- és Alumínium Bányatársulat (Z 991; 1906-1917; 0,01 fm) töredékesen fennmaradt iratai között találhatók. 1917-ben kezdte meg működését az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. (Z 328-334, 1050-1051, 1055-1056; 1917-1949; 54,31 fm), amely az első világháború után a külföldi telephelyek kihasználására vállalatokat alapított Fiume, Trieszt, Bukarest és Zágráb székhellyel. A magyarországi és külföldi társaságok tevékenységének irányítására hozták létre Zürichben a Bauxit Tröszt A.G. holding-vállalatot (Z 324-325, 1105-1106; 1923-1946; 10,43 fm). A húszas évek végére a két cég konszernje a világ egyik legnagyobb bauxitvállalatává vált. Iratanyaga elsőrendű forrása a nemzetközi — elsősorban svájci — tőke magyarországi működésének, a kiterjedt gazdasági kapcsolatok, valamint a hazai bauxittermelés alakulásának. Iratanyaga repertórium segítségével kutatható. 1946-ban a volt német érdekeltségek részvényei ezen a területen is a