Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
zeti Múzeum Bécsi kapu téren elhelyezett irattárának pusztulását. 1945 után az irattár további részét helyezték el itt, és ez 1956-ban égett el. Az 1945-ös tűzvészben megsemmisült a „Kisebb letétek" sorozatban elhelyezett családi levéltárak 1526 utáni része. A második tűz martaléka lett például az 1945-1955 között az Országos Levéltárba szállított, internáltak és „illegálisan külföldre távozottak" lakásán végzett házkutatás során lefoglalt iratok teljes sorozata. Ezekről mindössze egy, a lefoglalt iratok tulajdonosainak nevét feltüntető' jegyzék maradt fenn. A nagyobb irategyüttesek közül az Abaffy család 3,10 fm, az Almássy család 4,20 fm, a roffi Borbély család 5,74 fm, a Darányi család 17,16 fm, a Malonyay család 18 fm, a Nyáry család 10,22 fm, a Rákóczi-Aspremont család 18,16 fm, az Apponyi család hó'gyészi uradalmára vonatkozó kb. 10 fm, a Tahy család 12 fm, a Hódossy család 18 fm anyaga, továbbá a Céhleveleksorozat 35 fm, a Magyar Kereskedelmi Társaság kb. 24 fm, az Olasz Légió kb. 4,20 fm, a Múzeumi Főigazgatóság 40 fm, a Nemzeti Színház 50 fm, a Natorp-Macher cég 70 fm irata veszett el a történeti kutatás számára. Igen jelentó's volt az osztály iratgyarapodása 1945-1950 között. Ekkor kerültek itt elhelyezésre az államosított hitbizományi birtokokhoz tartozó hitbizományi levéltárak, továbbá a háború alatt és után gazdátlanná vált családi levéltárak zöme. Ez utóbbiak jelentó's része iratmentés során került be az Országos Levéltárba, ami annyit jelent, hogy az anyag széthullott, egy részét széthordták, egy részét eltüzelték, és csak töredékét sikerült levéltári ó'rizetbe venni. A családi levéltárak rendjének helyreállítása, a kisebb anyagok levéltári rendjének kialakítása az 1970-es évek közepéig nagy eró'kkel folyt. A Balassa, a Batthyány, a Bethlen, a Csáky, a Dessewffy, a herceg Esterházy családok, az Eszterházy család tatai, csákvári és zólyomi ágainak, a Festetics család (keszthelyi), a Forgách, a Károlyi (nemzetségi és fóti), az Orczy, a Perényi, a Széchenyi, a Teleki, valamint a Zichy család levéltárának rendezésével párhuzamosan készültek az egyes családi levéltárak repertóriumai. A nagyobb, önálló kötetben megjelent repertóriumok mellett a kisebb anyagokról „Kisebb családi és személyi fondok" címmel ez idáig öt gyűjteményes kötet jelent meg, és jelenleg kiadás előtt áll a VI. kötet. Ezzel gyakorlatilag minden 1992-ig állományba vett családi anyag repertóriuma nyomtatásban hozzáférhető lesz. Meg kell jegyezni, hogy a III. kötetben szerepel a 19. század végén az Országos Levéltárban kialakított Ladula RRR, azaz családi iratsorozatok és az ún. Kisebb fondtöredékek gyűjteménye, amely az Országos Levéltár 1945 utáni, egy csomót meg nem haladó gyarapodásait foglalja magában. Az „egy csomónál kisebb" kritérium azonban nem csak a családi iratokra vonatkozott, így fordulhatott elő, hogy közbirtokosságok, megyék, városok és községek, intézmények, egyesületek, társulatok, társaságok, alapítványok, gazdasági szervek, egyházi szervezetek és gyűjtemények is besorolásra, illetve itt ismertetésre kerültek. Ezek felsorolása a repertórium tartalomjegyzékében külön címszavak szerint, az említett fondképző típusok szerinti csoportosításban megtalálható.
