Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
igazgatóság elnöki iratai (K 722) alig, míg általános iratai (K 311) jelentős mennyiségben állnak a kutatók rendelkezésére. Sajnos jóval kisebb mennyiségben maradtak meg a vidéki koronauradalmi vagy a kincstári uradalmi ügyészségek iratai. Kisebb fondokat találunk az óbudai (K 744), a besztercebányai (K 739), a nagybányai (K 743), a Selmecbányái (K 773), a sóvári (K 746) uradalmi ügyészségek irataiból. A pénzügyi ügyészségeket pedig a budai (K 740), a debreceni (K 741), a pesti (K 794), a soproni (K 745) hivatalok iratai képviselik elenyésző mennyiségben. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltár 1867-1945 (1949); 819,98 fm E levéltár iratai közül az 1956-os levéltári tűzvészben több mint 11 ezer csomónyi irat és 1725 kötet segédkönyv pusztult el. Az 1920-ig terjedő időszakból csak az Elnöki Osztály, az egyházi és közoktatásügyek, művészeti és tudományos ügyek, valamint a közalapítványok gazdálkodási iratanyagai maradtak meg, ezek is rendkívül csekély mennyiségben. A minisztérium többi szakterületének a dokumentumai jórészt még a későbbi időszakokból is nagyon hiányosak. Szerencsére azonban megmaradtak a két világháború közötti időszakból a tanügyigazgatással foglalkozó szakosztályok jelentős mennyiségű iratai. A minisztérium ügyköre kezdetben három igazgatási ágra oszlott: vallási, közalapítványi és közoktatási igazgatásra, és csak a későbbi fejlődés során vált szét ez utóbbi: tanügyigazgatásra, magasművelődési, illetve közművelődési igazgatásra. Az iratanyag jelenleg is rendezés alatt áll. Ezért a kiadott repertórium már részben érvényét vesztette, az új pedig még nem készült el. A már rendezett iratokról kéziratos segédletek állnak rendelkezésre. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fondjában a legjelentősebbek a közép- és felsőfokú oktatásra vonatkozó irategyüttesek. Az egyetemekre, főiskolákra, középiskolákra vonatkozó iratok (K 500, K 636, K 592, K 502) négy nagy kiterjedésű állaga több mint 420 fm terjedelmű. A tanintézetek oktatói, hallgatói karának személyi kérdéseivel, a tárgyi feltételek megteremtésével, az oktatás kérdéseivel kapcsolatban az 19161944 közötti időszakra vonatkozóan bőséggel találhatunk iratokat. Jelentős mennyiségű iratot tartalmaz a polgári iskolákra vonatkozó anyag (K 501). Az elemi szintű oktatás irányítására csak néhány, töredékben megmaradt irat utal. A szakoktatásra (K 503, K 504, K 505), a gyógypedagógiai intézetekre (K 506), a külföldi kulturális kapcsolatokra (K 639), a kisebbségi oktatásra (K 644) vonatkozóan alig-alig vannak iratok. A minisztérium vezetői közül is csak Wlassics Gyula miniszter iratainak gyűjteményével találkozhatunk (K 721). A nyilas Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fondja (K 638) is igen töredékesen maradt meg. Meg kell említeni Rajniss Ferenc miniszter félhivatalos iratainak gyűjteményét (K 669).