Lakos János: Magyar Országos Levéltár (Budapest, 1996)
A LEVÉLTÁRI ANYAG ISMERTETÉSE
A minisztérium irányítása alá tartozott országos hatáskörű szervezetek közül az Országos Közoktatási Tanács (K 306), az Országos Testnevelési Tanács (K 450), az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács (K 718), a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa (K 737), illetve a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége (K 736) fondjai tartalmaznak nagyon sok érdekes, az egyes neves személyiségeket - tudósokat, művészeket, írókat stb. - is érintő iratot. Jelentős terjedelemben (32,28 fm) megmaradt az 1922 és 1949 között Országos Magyar Gyűjteményegyetem majd Magyar Nemzeti Múzeum néven működött, a nagy közgyűjteményeket összefogó önkormányzati szervezet iratanyaga (K 726, 727). Ebben a könyvtár-, levéltár- és múzeumügyre, a külföldi magyar intézetekre, valamint az ösztöndíj-politikára vonatkozó adatok találhatóak. Pénzügyminisztériumi Levéltár 1867-1945; 535,93 fm A Pénzügyminisztériumi Levéltár iratanyaga is rendkívül hiányos. Elsősorban - az 1867-1918 közötti időszakból - az ügyosztályok iratai hiányoznak. Ennek elsődleges oka nem a háborúk pusztítása, hanem a minisztérium drasztikus iratselejtezése. Viszonylag épen fennmaradt az Elnöki Osztály iratanyaga, de a segédkönyvek hiányoznak. Az ügyosztályok közül a kezdeti időszakból megmaradt az erdészeti, a gazdászati osztályok iratanyaga (azért, mert ezek a selejtezés időszakában még a jogutód Földművelésügyi Minisztérium kezelésében voltak), míg a többi ügyosztály iratait csaknem teljes egészében - a belső alkalmazottak személyzeti anyagának a kivételével - kiselejtezték. Az 1919-1944 közti évek irataiból lényegesen több áll rendelkezésre, de ezek közül is egész évfolyamok iratai hiányoznak. A külföldi tárgyalásokra kiküldött bizottságok iratanyagát, a miniszterek, államtitkárok feljegyzéseit, félhivatalos levelezéseit nem selejtezték, így ezek bőséges információkkal szolgálhatnak ma is a kutatók számára. Eredeti segédkönyvek csak alig néhány évfolyam esetében maradtak meg. Az 1960-ban készült repertórium csaknem teljes egészében elavult, mert megjelenése után a levéltár iratanyagát tárgyilag átrendezték, így egyelőre csak gépelt jegyzék áll a kutatók rendelkezésére. A Pénzügyminisztériumi Levéltár fondjai közül a Pénzügyminisztérium iratanyaga mennyiségileg a legnagyobb. Az elnöki (K 255), az elnöki rezervált (K 256), az általános (K 269) iratok mellett a Gazdászati Osztály (K 271) iratanyagainak terjedelme mutatja, hogy milyen jelentős menynyiségű irat hiányzik a levéltárból. A Tanácsköztársaság bukása utáni pénzügyi kormányzatok valamennyi jelentősebb miniszterének (Korányi Frigyes [K 274], Kállay Tibor [K 275], Bud János [K 276], Wekerle Sándor [K 277], Imrédy Béla [K 278, K 300], Fabinyi Tihamér [K 268, K 301, K 302, K 303], Reményi-Schneller Lajos [K 280]) és államtitkárának (Thaly
