Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)
Bevezetés. A tanácsok helyi szervezetének kialakulása
népbiztosság külön rendelettel, részletesen szabályozza". 16 Az egyidejűleg megjelent, 7. K. N. sz. közoktatásügyi népbiztossági rendelet azonban csak az iskolák tanácsköztársasági kezelésbevételéről és az ezzel kapcsolatos feladatokról intézkedett. 17 Ilyen, egyes művelődésügyi területekre vonatkozó rendelkezéseket később is adtak ki, a fentiekben kilátásba helyezett, a művelődésügy irányítására vonatkozó részletes szabályozás azonban nem jelent meg. Mint e munka első kötetében már említettem, sem a Kormányzótanács, sem a Közoktatásügyi Népbiztosság nem adott ki rendeletet az egyház és az állam szétválasztásáról. Több olyan rendelkezés jelent meg azonban, amelyek ebben a kérdésben utasításokat adtak a helyi tanácsoknak. így a nyilvános rendelkezés nélkül, egyelőre ismeretlen módon létrehozott Vallásügyi Liquidáló Hivatal április közepén körtáviratot intézett a megyei tanácsokhoz. Felvilágosítást adott az egyház és az állam szétválasztásával kapcsolatos kérdésekről és kifejtette: ,,Az állam és az egyház szétválasztása azt jelenti, hogy az összes egyházak és felekezetek magántársulatoknak tekintetnek és így velük sem kormányzati sem közigazgatási szempontból nem foglalkozunk, csupán az igazságszolgáltatás terén, ha a proletariátus ellen vétkeznek." Figyelmezteti a helyi tanácsokat, hogy a lefoglalt egyházi vagyon felett ne rendelkezzenek, egyházi épületeket ne foglaljanak el, mert ezek, központi intézkedéssel „közcélú intézmények, kórházak, csecsemők, öregek, rokkantak, gyerekek otthona számára fognak szolgálni". 18 Április 17-én megjelent Kunfi Zsigmond aláírásával a vallás szabad gyakorlatát biztosító rendelet, mely kevésbé határozott hangon, de a fentiekhez hasonló szellemben foglalkozott a kérdéssel. Az egyidejűleg kiadott másik rendelet intézkedett, hogy az előző rendeletet a munkástanács egy küldöttjének jelenlétében minden templomban felolvassák és „szelleméhez illő hív magyarázattal kísérjék". Mindkét rendeletet a sajtóban közzétették, de a rendeletek tárában nem közölték. 19 Végül április 21-én a Közoktatásügyi Népbiztosság rendeletet adott ki 13. K. N. sz. alatt „Az egyházi vagyonok átvétele" címmel. E rendelet előírta, hogy: „Az egyházi hitfelekezeti és az általuk kezelt alapítványi vagyonoknak köztulajdonba való átvétele céljából minden helyi munkás-, földmíves- és katonatanács likvidáló (felszámoló) bizottságot küld ki." A továbbiakban a rendelet meghatározta, mit kell köztulajdonba venni és szabályozta az eljárást. 20 A tanácsok — főleg a városokban és a megyékben — meg is alakították ezeket a bizottságokat, és általában a művelődési osztályok irányítása alá helyezték ezeket, bár erre vonatkozólag a rendelet nem adott útmutatást. Sok helyen a likvidáló bizottságok eredményes munkát végeztek. 16 Uo. II. 18. o. 17 Uo. 124. o. 18 PIA Szombathelyi törvényszék — B-1615—1919-3/a doboz, 186. o. — Keltezés nélk. távirat hiteles másolata. A kísérőszöveg kelte: ápr. 17. Aláírás: Fáber Oszkár politikai megbízott. 19 Népszava 1919. ápr. 18. — A vallás szabad gyakorlása. A rendeletnek nem volt száma. 20 Tanácsköztársasági Törvénytár II. 137. o. 2* 19
