Réti László: A magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecséteik (Budapest, 1973)
Bevezetés. A tanácsok helyi szervezetének kialakulása
engedett, önkényes intézkedések közé sorolta azt is, hogy tilos „a munkások a belügyi és hadügyi népbiztosok tudtán kívül való fölfegyvérzése". Eltekintve attól, hogy ez ellentétben állt azzal az említett rendelkezéssel, hogy a meglevő karhatalmat esetleg megbízható elvtársakkal ki lehet egészíteni, ellentétes volt a proletárdiktatúra ama alapvető érdekével is, hogy a fegyvert azonnal kivegye a burzsoázia kezéből és a proletárok kezébe adja. Meg kell mondani, hogy ezt az utóbbi rendelkezést általában nem tartották be és nem is követelte senki. Ahol a munkások és a szegényparasztok kezükbe vették a fegyvert, ott azt senki sem merte tőlük visszakövetelni. A belügyi népbiztosság a vidéki direktóriumok munkájának elősegítésére és ellenőrzésére politikai megbízottakat küldött a megyei és nagyobb városi direktóriumok mellé, akiknek tanácsadói jogkörük volt. A politikai megbízottak számára utasítást adtak ki. Ennek pontos megjelenési ideje nem tisztázott, nyilvánvaló azonban, hogy nagyjából a fenti rendelettel egyidőben jelent meg, mindenesetre április első hetében. Ez az utasítás a politikai megbízottak első feladatát úgy határozza meg, hogy meg kell győződniük arról, vajon a tanácsokat valóban proletárokból állították-e össze. „Vigyázni kell arra, hogy a proletárdiktatúrában tényleg proletárok vegyék át a hatalmat, s nem esetleges nagygazdák, kereskedők vagy hasonló elemek." Alapvető feladat a proletáregység felett való őrködés a kommunista társadalom felépítése és a kapitalizmus lerombolása érdekében. Az egységet azonban úgy kell őrizni, hogy: „Jobbra fordulni, tehát az eseményeket engedni nem szabad és a burzsoá elemekkel való barátkozás ki van zárva", valamint „a radikalizmus még nem olyan valami, amit a mai szituációban pártbontó munkának lehet tekinteni". Világos ezekből, hogy a belügyi népbiztosság utasítása a politikai megbízottaknak a vidéken esetleg fellépő jobboldali szociáldemokrata irányzattal szemben egyértelműleg a forradalmi álláspont támogatását írta elő. Végül még lelkükre kötötte az utasítás, hogy egyengessék a falu és a város közötti egyetértés útját, mert „a kapitalista iga alól való felszabadulás csak így lehetséges". 8 A proletárdiktatúra kikiáltásával a munkásosztályt képviselő egyesült párt kötelezettséget vállalt arra, hogy Magyarországon kiépíti a tanácsok államhatalmi szervezetét. Mivel Magyarországon a proletárdiktatúra kikiáltása más körülmények között következett be, mint Oroszországban, így a tanácsrendszer kiépítése, a szovjethatalom tényleges megteremtése is más feladatot jelentett, mint ott. Míg Oroszországban a szovjetek országosan kialakult hálózatára épült a proletárdiktatúra államhatalmi szervezete — a Népbiztosok Tanácsát ennek az országos hálózatnak a központi szerve, az Összoroszországi Szovjetkongresszus választotta meg — , addig nálunk, bár a forradalmi proletariátus akaratából és képviseletében, de felülről alakult meg a proletárdiktatúra kormánya, és ennek feladata lett lefelé megteremteni és kiépíteni az államhatalom és igazgatás alsó szerveit, a tanácsok országos hálózatát. 8 PIA A. II. 10/94. Közli: MMTVD 6/A. 118. o.
