Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Harmadik fejezet A magyar ügy és a nagyvilág

ügy, akkor sem számíthattunk volna egy reálisan dolgozó kormány erélyes felléptére mellettünk, mert semmi közelfekvő állami érdek sem késztette volna erre azt. Ellenségesen azonban nem nézte a francia hivatalos politika harcunkat, a tömeg lelkesedése pedig ismét felújult győzelmeink hírére. így lehet talán elképzelni a francia álláspontot ügyünkkel szemben, amíg új elem nem vegyült a magyar harcba az orosz beavatkozással, mely minden szerencsétlensége mellett is sok tekintetben javította a külföldön helyzetünket. Május elején már tudtak az orosz szándékról Parisban és az akkori francia külügyminisztert, Drouyn de l'Huyst, aki pedig régi és hivatásos diplomata volt, egyszerre bizalmas beszélgetésekben találjuk Telekivel. Nemcsak a köztársaság félt az autokrata cár fegyveres fellépésétől; minden európai alkotmány ellenségének nézte az orosz hatalmat. Tocqueville már régebben úgy jósolta, hogy a világon nemsokára Amerika vagy Oroszország fog uralkodni. Ot is gyakran látjuk ezután Teleki társaságában, kihez sokszor maga is ellátogat. Május elején némi reménnyel beszéli el Teleki, hogy Drouyn de rHuysre sikerült kissé ráijesztenie. A magyarok kétségbeesett harcaikban nem haboznak egész Európát lángbaborítani, ha egyedül hagyják őket az abszolút hatalmak ellen. „Mindez, ügy látszott, mély benyomást tett a miniszterre, igen szívélyesen kezemet szorítva megígérte, hogy komolyan fog ezen nevezetes kérdéssel foglalkozni, megígérte, hogy egy másik hatalmassággal értekezni fog, hogy minden idegen elem beavatkozása kizárassék s egy mediatióra előkészíttessék a talaj." „A publikum máris jobban van informálva, minden hírlap visszajő hozzánk s megegyez abban, hogy ezentúl nem lesz ellenségünk." (Tudniillik a nemzetiségi kérdésben.) „ Nagy dolgok fognak történni, készüljünk!"

1 Valószínű, hogy Drouyn valóban kérdezősködött e napokban az angol kormánynál. Bizonyára nem kapott elhatározó választ és ezért május 12-én, amikor a nemzetgyűlésen az orosz beavatkozás kérdése szóba került, a francia miniszter is vigyázott, hogy szélsőséges határozatokra ne kerüljön a dolog. 1 Pulszky i. ra. 297. — A. francia sajtó és közvélemény eme hangulatváltozását megfigyelik és megállapítják az akkori magyarellenes, konzervatív német lapok is.