Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)

Második fejezet A viddini levél

Thompson álnéven érkezett, igazi neve Henningsen Frigyes Károly volt. Nyúlánk szép férfi, a harmincas évek kezdetén, katonás tar­tással; külsejére is imponáló jelenség. Független, gazdag angol úr, elterjedt müvek szerzője, több angol lap tudósítója. A spanyol háborúról írt könyvet; maga is részt vett abban és gyakran nézett szembe a halállal. De bejárta és jól ismerte az akkor még titok­zatos Oroszországot is és feltűnést keltő müvet írt annak belső állapotáról. 1 0 maga egyik levelében október elejére teszi Viddinbe érkez­tét, de tudjuk, hogy szeptember közepén már ott volt és pedig már igen bizalmas lábon Kossuthtal. Azt is tudjuk, hogy két hónapot töltött Viddinben és hogy november elején távozott. Tehát szep­tember első felében kellett érkeznie. Pulszkynak és Telekinek, a londoni és párisi magyar követek­nek leveleit fejtette ki csizmája talpából, amikor egyedül maradt Kossuthtal. Július végéről szóltak e levelek, amikor még odakinn nem is gondoltak a harc közeli végére. „Késő" — sóhajtott Kossuth. „Késő, ez a végzetes szó a magyar történetben," — ismételte már otthon is kedvelt szólamát. A levelek megvannak a Nemzeti Múzeumban. Az angol és francia államférfiak növekvő érdeklődéséről szólnak a magyar ügy iránt. Nem túlságos bíztatóan, fegyveres segítséget nem ígérnek, de mindenesetre komoly európai kérdésnek tartják ügyünket az orosz beavatkozással összefüggésben. Egyes angol politikusok, külö­nösen Cobden, a békepárt vezére, szívvel-lélekkel küzdenek azért, hogy az oroszt békésen, de határozott hatalmi szóval visszaszorítsák határai közé. 2 1 Henningsen érkezte idejéről nincs pontos adatunk. A viddini emigiáció még hetek multán sem ismerte őt, még látásból sem; más angol utazókkal tévesztik őt össze. Ottani tartózkodását maga is leírja egy Pulszkynéhoz intézett levelében; (Pulszky Th.: Tagebuch einer ungarischen Dame.) ír róla később Batthyány Kázmér is (Blackwell irat. Tud. Akad., Batthyány munkájának másolata, 291. jegyz.) Azonkívül 1. Alig. Ztg. 1850 jan. 16. — Bystrz. Napló szept. 12-én feljegyzi: „L'arrivée de 1' Anglais. Peut­étre la ruine des Hongrois sera cause d'une revolution des Slaves". —. Kétségtelen, hogy a viddini levél írásakor Ks.-nak már kezében kellett lennie a postának, mit Henningsen, — Szöllösy i. m. szerint csizmája sarkába rejtve, — hozott. — Henningsen személyleírását egy londoni osztrák kém jelentéséből ismerjük. A. Akten 1303. 2 Pulszky levelei júl. 27., 30.; Teleki aug. 7. N. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom