Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)
Második fejezet A viddini levél
igaz ügy nem veszhet el örökre, Európa népei nem tűrhetik soká a magyar nép elnyomatását. — Éljenzés kísérte a jelenetet és a törökök nem tudták mire vélni a tábor élénkségét ezután és a késő estig tartó nótázást. 1 Bánatos színezettel ugyan, de ismét új aktivitásra látszott ébredni Kossuth. Tudjuk, hogy ez időben jött ide Belgrádból a magyar kormány ottani ágense, az olasz Carosini. Feljegyzések mutatják, hogy érkezte után élénk eszmecsere támadt az európai népek álláspontjáról a magyar üggyel szemben. A nyugati nemzetek sajtója támadja Oroszországot előretörése miatt, de azért általában véve mindenki hiszi még, hogy a cár némiképen lábat vet Ausztriában és a magyar ügyben is fel fogja emelni szavát. Görgei politikai gondolata tehát még nem látszott meghiúsultnak. Belgráddal azonban eddig is elég gyakori volt a levélváltás Viddinben. S Carosini egyénisége sem volt alkalmas arra, hogy Kossuthot különösebben felrázza apáthiájából. Pedig Kossuth e napokban hosszabb emlékirathoz fogott, amelyet a párisi és londoni magyar követekhez címezve a világ közvéleményének szánt. A viddini levél néven vált híressé ez az irat és hírét főként az árulás vádjának köszönhette, mit Kossuth kíméletlen erővel zúdított a szabadságharc másik hősének, Görgeinek fejére. Idegenül hat ez a vád, amely régi és következetes árulást igyekszik rábizonyítani a hadvezérre, ki fegyvertényeivel még nemrégiben egész Európát bámulatba ejtette. Idegenül a keserű pör egy nemzet bukásának pillanatában. Bosszú művének tűnhetett fel egyrészt, másrészt pedig igyekezetnek arra, hogy az egyik vezér a másik bűnével mentse magát a közvélemény előtt. Még különösebben hat, ha Kossuth lemondásának és menekülésének részleteit ismerjük, föltétlen meghajlását Görgei előtt az utolsó pillanatokban. Azt hisszük, szeptember közepe mozgalmainak és a viddini levél keletkezésének is főként egy angol úr Viddinbe érkezte és lelkes búzgólkodása volt az oka. A napot, melyen az angol megjelent, senki sem említi, mert lehető titokban toppant be és így is élt egy darabig Viddinben. 1 László i. m. szept. 3-ra, Egressy i. m. szept. 12-re teszi a beszédet. Valószínű e két nap közé esett.
