Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, I. kötet (Budapest, 1927)
Első fejezet A menekülés
Más kezekben tudván már a nemzet sorsának intézését, gyötrelmes egyéni problémájától is jórészt felszabadított!] ak érezte most már magát Kossuth. Görgei határozott fellépése újra felébreszthette gyanúját, hogy a hadvezér és az orosz között máris van valami készen, amit előtte eltitkoltak. A gyűlölet mellett bizonyos új optimizmust is kelthetett tehát Görgei magatartása a magyar ügy helyzetének felfogásában. Talán egy-egy pillanatra már sajnálta is Kossuth, hogy el kell hagynia a tettek mezejét. Arra eszmélt, hogy még mindig szép erőket, valóságos hatalmat és történelmi szerepet fog másnak átengedni. Lemondóiratának hangja arra vall, hogy újra áthatja már megint kormányzói állásának történelmi jelentősége és szinte úgy látja megint, hogy nagylelkű áldozatot hoz visszavonulásával. „Lelke tiszta meggyőződése szerint" — mondja, — a lemondást kell választania, mint a leghasznosabbat a nemzet érdekeire. Bizalmas környezetétől könnyek között búcsút véve, hangoztatja, hogy lelkiismerete nyugodt, mindent elkövetett, ami csak embertől tellett, • a hazáért. De azért nem gondol arra, hogy Görgeivel szembeszálljon a hatalomért. Pedig a gyanú él benne, hogy Görgei valami igen szomorúra van eltökélve. Miután ismét becsülni kezdi a megmaradt magyar erőket, sikert is követel még a hadvezértől. Ezért felelőssé teszi őt jövendő tetteiért, Isten, a nemzet és a történelem előtt. „Szeresse hazáját oly önzéstelenül, mint én szerettem és legyen a nemzet boldogságának biztosításában szerencsésebb nálamnál," — írja kiáltványában Görgeiről, a szerencsétlen ember fájdalmával, de egyúttal valami jelével az újraébredt szomorú reménynek a magyar ügyet illetőleg. „Ha halálom valami jót eszközölhet a haza számára, örömmel adandóm életemet áldozatul." Most azonban valóban ajánlatosnak látszott már a minél nagyobb sietség. Görgei szerepe mind fenyegetőbbnek tűnt fel. Különösen Kossuthné képzeletében állott félelmetesen a hadvezér alakja; régóta borzalmas szándékokat tulajdonított neki férje élete ellen. Mérgezett ételektől féltette Kossuthot — Görgei tudós vegyész volt. Rémhíreknek nem lehetett híjján az aradi vár. S valóban igaz is volt az, hogy Görgei Kossuth elfogatását tervezte e napon, ha az nem tűnnék el teljesen útjából. 1 Ezért tette Kossuth lemondólevelében csak az esti órákra az időpontot, amikor Görgei a hatalmat átveheti. 1 Görgei környezete ezt később nem is tagadta.
