Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

Okirattár

ós ezen kérdés után, ha azt feleli Mein Name ist Ihász, felteen­dek orromra egy sötétzöld pápaszemet, miről és ruhámról meg­ösmerhet. Így accreditálva leszünk aztán, bizalmassan szólok vele mindenben, egy kivételt teendek és ez az lesz: Ich bitte Sie mein lieber Ihász mich mit keiner Frage zü belästigen, die meine Per­son angeht. In Allen Andern bitte ich mit Vertrauen zu spre­chen. Én szükségesnek tartom az egészet, nehogy Ihász egy ál Johnra vagy pedig mi inkább lehetne, John egy ál-Ihászra talál­jon. Csak így teljesíthetem önnek parancsát, ott t. i. önöknél senki, de senki sem ösmer je, maga Ihász sem. Mert ismétlem, ha el akarok tűnni Konstantinápolyból, el tűnhetek anélkül, hogy nyomomba akadhatnának. Velics, Kiss nem ösmernek, nem is ösmertek soha, az egész egy szerencsés tévedés. Vay tudja, miképen történt, hogy magát elhirtelen­kedte, mikor azt írta, hogy a fentebbi két egyén ösmer, mert alig ment a levél el, alig találkozott Velicsvel, azt vala kény­telen mondani. Hogy az ő autoritására ne írja, hogy ki Szamosi, minthogy ő engemet nem ösmer. Soha ezelőtt nem is látott. Vay pedig csak azért írta, hogy Velics ösmer, mert ezt Kiss mondta neki s Kiss pedig csak gondolta, hitte, hogy Velics kény­telen vala az igazat megmondani, átlátja Kiss, hogy ő az egész különben mondom szerencsés tévedésnek oka. Bocsásson meg, hogy 1-ső levelemet a postán írtam. Én a levelet átadtam Vaynak. Vay azt mondta, hogy biztosan jut kezéhez levelem. Nem-e kelletett bíznom Vayban, kiben bízhat­tam volna másba? Különben nem is tudtam, nem is kérdezős­ködtem postán mén-e vagy nem; feltettem, hogy Vay tökéletesen tudja, mit tesz. Még azért is kérek bocsánatot, hogy a 2-dik levelem Caro­sini által ment, hittem, hogy a szard követség által jut levelem kézihez. Ha hibáztam, hitem bűnöm. De elszomorodtam hallani, hogy levelét kénytelen vala a postán küldeni. Istenem, még annyit sem tehetnek az ottani magyarok ós az itteni emigrátiók, hogy biztos alkalmat szerez­zenek. Elszomorodtam és amennyiben ezt hirtelen lehet, köny­nyítek a dolgon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom