Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)

VII. Kísérletek a haza felszabadítására

402 A HORVÁT ÉS LENGYEL KATONÁK MEGNYERÉSE. nak eredményét, hanem arra határozta el magát, hogy Mazzini­val való kapcsolatait kiépíti és megszilárdítja. 30 Ennek érde­kében mindenekelőtt hosszú levélben fejtette ki előtte, hogy miképen látná lehetségesnek együttműködésük megvalósítását. 31 Az osztrák csapattestek forradalmasításával kellene elő­ször is behatóan foglalkozniuk — írta Mazzininak —, hiszen Lombardiában sok magyar ós horvát, Magyarországon pedig tekintélyes számú olasz szolgál, akiket becsempészett kiáltvá­nyokkal lehetne a készülő magyar-olasz felkelésről tájékoztatni. Zajtalan szervező munkára volna tehát szükség, nem pedig olyan nagyhangú propagandára, amellyel a londoni központi demokrata bizottmány Európa kancelláriáit lármázza fel, mert „mindenkinek tudnia kell, hogy csengetyűvel nem lehet verebet fogni". Ami pedig a magyarságnak a nemzetiségekkel való ki­egyezését illeti, a baj abban rejlik, hogy maguk az oláhok teszik lehetetlenné az őszinte közeledést. Nem kívánnak egyebet, mint Erdély elszakítását, pedig az a csekély többség, amelyet az erdélyi magyarsággal és szászsággal szemben felmutatni tud­nak, semmiképen sem igazolja azt, mintha Erdélynek oláh jellege volna. Másképen áll azonban a helyzet Horvátországban, mely­ben a nemzetiség abszolút többsége és az ország közjogi fej­lődése indokolttá tenné, hogy önálló államként Magyarország­gal államszövetségre lépjen. A szerbek kívánságai is bizonyos mértékig teljesíthetők volnának. Amennyiben e nézeteket sike­rülne nekik Horvátországban népszerűsíteniök, a várt hatás bizonyára nem maradna el, mert jogos a remény, hogy az oszt­rák hadseregben szolgáló horvátokat rá lehet majd venni a felkeléshez való csatlakozásra. Különös figyelmet igényelne még a lengyel nemzetiségű galíciai osztrák katonák megnyerése is, akiket a bécsi kormány egy magyar-lombard felkelés esetén ellenünk harcba állíthatna. A lengyel emigrációnak két pártra való szakadása azonban valószínűtlenné teszi, hogy reájuk emigráns fajtestvéreik út­30 Eközben Regaldi olasz festő kutahiai látogatása alkalmul szolgált arra, hogy vele a készülő olasz forradalomról eszmecserét folytasson. 31 Kutahia, 1851 márc. 19, Menghini i. m. 21—28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom