Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
90 PALMERSTON ÉS A SAJTÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. támogatta volna. A látszat után ítélnek azok — monda Palmerston —, akik ilymódon vélekednek. Amíg az idegenek nem sértik meg a vendégjogot, a parlament nem adja meg a jogot a kormánynak, hogy ellenük eljárjon. Nem volna tehát célszerű a törvényhozástól erre felhatalmazást kérni, mikor azt a kormány úgysem kaphatja meg. Ilyen körülmények közt az egyedüli helyes eljárás csak a menekültek felvilágosítása lehet, hogy a saját érdekükben cselekszenek, ha a törvényekkel való összeütközést mindenképen elkerülik. Higyje el nekem — fejezte be végül is szavait Palmerston 141 —, hogy a forradalmi mozgalmak belső értékükre szállnának alá, ha a kormányok kevesebb jelentőséget tulajdonítanának azoknak és inkább törődnének a népek bajaival... Ezek után Buolt semmi sem ingathatta meg többé abban a meggyőződésében, hogy a portánál Anglia „rossz tanácsai" érvényesültek, mikor Schwarzenberg minden tiltakozása ellenére szeptember elsejében állapította meg Kossuthék elbocsátásának határnapját. Egyébként nemcsak Palmerston, de a sajtó nagyrésze is Kossuth-pártinak mutatkozott. A marseillei kiáltvány volt az első zavaró incidens, mely a lapokat két pártra osztotta. Egyesek komolyan kifogásolták annak meggondolatlan hangját és kótségbevonták hitelességét. Bizonyára Kossuth olyan kiáltványt látott el aláírásával — 'írták —, amelynek horderejét maga sem gondolta át. Másojt viszont kijelentették, hogy rokonszenvüket megvonják tőle, ha Angliában is ilyen hangon szól a nyilvánossághoz. A Times pálcát tört felette: íme, bebizonyosodott tehát, hogy Kossuth sem különb a forradalmár Mazzininél vagy Louis Blancnál. Buol jelentései szerint egyedül a Times maradt meg Ausztria egyetlen reménységének. 142 Palmerston és a sajtó magatartásának hatása alatt az osztrák, orosz és porosz követek arra határozták el magukat, hogy együttes demarsot nyújtanak át a külügyi államtitkárnak. Figyelmét különben már szóval is felhívták a helyzetre és kér141 Buol— Schwarzenberg, Rapp. No. 14. A—L. London, 1851 szept. 23. HHStA. Wien. L. Iratok 39. sz. 142 Buol— Schwarzenberg, Rapp. No. 18. A.—E. London, 1851 okt, 11. HHStA. Wien. L. Iratok 71. sz.
