Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
BUOL ELHAGYJA LONDONT. 91 ték, hogy legyen tekintettel a kontinentális hatalmak fáradozására, amellyel a felforgató törekvéseknek szembeszállni igyekeznek. Igaz ugyan, hogy e mozgalmak földrajzi helyzeténél fogva nem érintik Angliát, de azért az európai béke fenntartása neki is éppúgy érdekében áll, mint az abszolút hatalmaknak. 143 Palmerston igyekezett megnyugtatni a követeket. Túl sötéten látják a menekültek politikai szerepét. Biztos tudomása van arról, hogy az összes menekültek Angliában „nem érnek többet 2600 font sterlingnél", monda nekik félre nem érthető iróniával. A legtöbben igen nagy szegénységben élnek és csak a mindennapi kenyérért harcolnak. Ami pedig Kossuthot illeti, nem akad angol törvényszék, mely őt megfelelő bizonyítékok híján Angliából kiutasítaná vagy az odavaló visszatérést neki lehetetlenné tenné. Kossuthnak nincsenek anyagi eszközei hadsereg vagy flotta felszerelésére: tőle tehát nincs mit tartamok. Különben is minden kormány maga gondoskodjék arról, hogy országa területét a felforgatás ellen alkalmas eszközökkel megvédje. Ez nem volt éppen túlságosan biztató beszéd, tehát nem is nyugtatta meg a követeket. Buol ezért most már jobbnak látta, ha Londont arra az időre elhagyja, míg Kossuth angol földön tartózkodik. 144 Kínos lett volna reá nézve az ünnepségeknek tanúja lenni, de tisztában volt azzal, hogy ilyesmiért Schwarzenberg még nem rendelheti vissza állomáshelyéről. Azzal az ürüggyel hagyta el tehát Londont, hogy íiíannheimből Angliába utazó feleségének Brüsszelig elébe siessen. A Buol távozásáról kiadott közlemény megfelelt a valóságnak. De arról már nem szólt, hogy y Brüsszelből tovább, Párizsba utazik és ott várja be azt az időpontot, míg Kossuth Angliából távozik. Az angol diplomácia aprólékos pontossággal tett jelentést Palmerstonnak Kossuth útjának minden részletéről. Ralph Abercromby, a torinói követ leplezetlen kiábrándulással írt Kossuthról azon értesülések alapján, melyeket Kinneytől, az 148 Acta Politica Bunsens, Immediatbericht No. 119. London, 1851 okt. 15. PGStA. B.-Dahlem. m Buol— Schwarzenberg, Rapp. No. 19 A—C. London, 1851 okt. 15. HHStA. Wien.