Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851-1852, I. kötet (Budapest, 1940)
II. Anglia és a magyar ügy
BUOL ÉS PALMERSTON. 89 követség élt állandó izgalomban a bekövetkezendők miatt. Koller báró ügyvivő csupa ellentétes értesülést kapott a Downing Streetről: Canning egyszer azt jelentette, hogy Kossuth a Mississippin egyenesen Amerikába utazik ós csak onnan visszajövet megy majd Angliába, máskor pedig azt, hogy Kossuth nem megy egyenesen Amerikába, hanem előbb Londonba, hogy azonnal felvehesse a kapcsolatot az ott élő különböző nemzetiségű emigránsokkal, elsősorban pedig Mazzinival. Erre az időpontra tehát fel kellett készülnie, hogy Kossuth esetleges politikai vagy társadalmi érvényesülését ellensúlyozhassa. Azonban sem Koller, sem pedig utódja Buol, az újonnan kinevezett követ, nem tudott belelátni Palmerston kártyáiba. Buolt kínosan érintette, mikor Palmerston szalonjában Esterházy Pál gróffal találkozott. 139 Mikor pedig eziránt felvilágosítást kért Palmerstontól, olyan választ kapott, hogy azt visszautasításnak is tekinthette. Palmerston ugyanis kijelentette, hogy szalonját semleges területnek tekinti, ahol az ellentétes politikai eszmék képviselői bármikor találkozhatnak. Sajnálja ugyan a történteket, de nem vállalhat felelősséget aziránt, vájjon nem lesz-e máskor is része Buolnak hasonló meglepetésben. Mikor pedig Buol Lord Dudley Stuart interpellációja alapján arról értesült, hogy Kossuth és társai szeptember 1-én kiszabadulnak, 140 sürgősen kereste az alkalmat, hogy Palmerstontól bővebb felvilágosítást nyerjen. A külügyi államtitkár azonban nyári szabadságra vidékre utazott és csak szeptember vége felé nyújtott neki alkalmat arra, hogy birtokán, Broadlandsban meglátogathassa. Palmerston arra törekedett, hogy a Kossuth-ügyet ne engedje diplomáciai üggyé fajulni. Megnyugtatta tehát Buolt, hogy az ünneplések, amelyeket Kossuth tiszteletére majd Angliában rendeznek, sem a közvéleményre, sem pedig a kormányra nem lesznek hatással. Kereken visszautasította azokat a szemrehányásokat, mintha ő a menekültek forradalmi törekvéseit 139 Buol— Schwarzenberg, London, Rapp. No. 2/D, London, 1851 júni 24. HHStA. Wien. 140 Hansard 118. köt. 1888—1889.
