A hátország a Nagy Háborúban (Budapest, 2014)
Bevezető
A háború kitörése és a haderő mozgósítása 5 A háború olyan mintát adott az állami „mindenhatóságra", és ezzel együtt olyan új eszméket szült, amelyekkel a háború után előbb forradalmaknak, később totális diktatúráknak (kommunizmus, fasizmus, nemzetiszocializmus), majd 20 év fegyverszünet után újabb világháborúnak ágyazott meg. A frontokon, az ellenséges tűzben, gránátrobbanások közepette férfiak milliói oly mértékben élték át a nyers erőszakot, a koncentrált brutalitást, ami addig elképzelhetetlen volt, és ideális táptalajt teremtett a fajgyűlöletről és az osztályharcról szóló fasiszta és kommunista rögeszmék számára. A kiállításon bemutatott források sokfélék, s nagyobb részük nem vagy kevéssé ismert. A közel másfélszáz történelmi dokumentum között találhatók miniszterelnökségi előterjesztések, minisztériumi átiratok, továbbá táviratok, jelentések, rendeletek, utasítások, hirdetmények, jegyzőkönyvek, kimutatások, valamint oklevelek, előléptetések, kitüntetések, újságok, haditérképek. A sok hivatalos irat mellett helyet kapnak a magániratok is: naplók, magánlevelezések, levelező- és képeslapok, továbbá fotóalbum, kéziratos feljegyzés és rajzos karikatúra gyűjtemény is. A levéltári iratok mellett korabeli tárgyak is láthatók, amelyek érzékeltetik a hátország életét. A háború kitörése és a haderő mozgósítása A világháború kitörésének okaként az 1914. június 28-ai szarajevói merényletet, Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös meggyilkolását szokták megjelölni, ez azonban inkább háborús indok volt, hiszen a Monarchia és Szerbia között az ellentét már Bosznia-Hercegovina 1908. évi annexiója miatt kiéleződött. Másfelől a Monarchia Szerbia elleni bosszúhadjárata önmagában nem okozott volna világégést, ehhez az egymással szemben álló rivális katonai szövetségek háborús szándéka is kellett. A tettest, Gavrilo Principet, a boszniai születésű szerb diákot, aki a trónörököst és feleségét pisztolyával közelről lelőtte, még a helyszínen elfogták,5 majd a merényletet követő hetekben, német és osztrák diplomáciai egyeztetések után döntött Ferenc József a háború mellett. Ezt követően további diplomáciai lépések vezettek oda, hogy a XX. század elejére megszilárdult katonai szövetségek világméretű háborús konfliktusba keveredtek. Az Osztrák-Magyar Monarchia vezetése és maga Ferenc József a merényletet a nagyszerb nacionalizmus, közvetetten pedig a szerb királyság számlájára írta, s nem is alaptalanul. Tény, hogy a századelőn lét- Kádár detektív távirata rehozott szerb nacionalista szervezetek, a a trónörökös pár meggyilkolásáról .... 82 ~wr # Express = betuegymi nisteri um iroem 3 c . alosztály bpest ..ycüu-.j 1 __+ ss Sarajevo 6803 3í>/33 28 2/30- s tr onoerownespar eLLen bomba es-------re voLvermerenyLetet koevettett eL nedetko caprinovics nyomdász es gavo princip diák - bombamerénylet fenségekben kart nem tett revoLvermerenyLet koevetkezteben mindkettőé meghalt tettesek elfogva - kadar detektiv .+ • ' jgttjji ...-K .-.’S. • Mt -» V««II.I.»IÉ. f — fi - UHttfinü: IMm Mh U*ir»U — Ikppai k. MnlM — T» — átowsVt lT***Xl*«E«*;. Hn k-íkMlUcaa - (Mi - a uta 141 kMlna ka*wlu»M. P' 5 MNL OL K 149-1914-7-1108. - Expressz távirat a szarajevói merényletről a Belügyminisztériumnak. (Lásd a kiállítás 1. számú dokumentumát!) Principet később - fiatal kora miatt - életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, ám még a háború befejezése előtt, 1918-ban, tuberkulózisban meghalt a börtönben.
