A hátország a Nagy Háborúban (Budapest, 2014)
Bevezető
6 BEVEZETŐ Belgrádban megalakított Narodna Obrana (Nemzeti Védelem), majd a Szarajevóban létrejött féllegális Mlada Bosna (Ifjú Bosznia) a „szerb földek" egyesítését hirdette, s az 1908-as annexió óta készülődtek a Monarchia elleni háborúra. Az is igaz, hogy a központi hatalom megerősítését tervező, a dualizmus és a magyar „különállási politika" ellenfelének számító Ferenc Ferdinánd, aki Magyarországon meglehetősen népszerűtlen volt, felkarolta a horvátok és szerbek lakta tartományok, Horvátország, Dalmácia és Bosznia-Hercegovina Monarchián belüli egyesítésének tervét. Ezzel keresztezte a nagyszerb célokat, s kivívta a szerb nacionalisták gyűlöletét, hiszen ők a szerb királyság vezetésével képzelték el a délszláv egység megvalósítását. S végül tény az is, hogy a szarajevói merényletet a Narodna Obrana titkos testvérszervezete, a „Fekete Kéz" nevű, főleg katonatisztekből álló szerb anarchista-nacionalista társaság szervezte, amelynek feje Dragutin Dimitrijević, a szerb titkosszolgálat vezetője volt, s a szerb hadseregben vezérkari ezredesként szolgált. Az akcióról a „baráti" orosz titkosszolgálatot is informálták. Dimitrijević olyan fiatalokat bízott meg a merénylet elkövetésével - köztük Gavrilo Princi- pet -, akik tagjai voltak a Bosznia „felszabadítását" és Szerbiával való egyesítését célul kitűző Ifjú Boszniának, melyet a „Fekete Kéz" pénzelt, s az annektált tartomány nagyobb városaiban Monarchia-ellenes tüntetéseket szervezett, ahol osztrák és magyar zászlókat égettek. A „Fekete Kéz" a fiatalokat ellátta pisztollyal és gránáttal, s egy rövid, nem túl alapos kiképzésben is részesültek. Nem voltak azonban profi merénylők, amint az a szarajevói eseményekből kitűnik.6 A nyomdász Nedjelko Cabrinović gránátja célt tévesztett, a trónörökös és felesége gépkocsija mögé, az őket következő kocsi alá esett, s ugyan többeket megsebesített, de a pár sértetlen maradt. Cabrinoviéot elfogták, ám nem sokkal később Princip kísérlete már sikerrel járt. Princip néhány társával egyébként Szerbiából érkezett a helyszínre, ugyanis a szarajevói középiskolából osztrákellenes kijelentései miatt korábban kicsapták, s 1912-ben Belgrádba költözött. Önkéntesnek jelentkezett a szerb hadseregbe az első Balkán-háború idején (1912-1913), ám állítólag gyenge fizikuma miatt hazaküldték. A Monarchia vezetése, miután meggyőződött Németország támogatásáról, ultimátumot küldött Belgrád számára, melyben az ország szuverenitását sértő módon követelte nemcsak a bűnösök felkutatását, a Monarchia-ellenes propaganda beszüntetését és a Narodna Obrana felszámolását, hanem azt is, hogy hatóságai részt vehessenek Szerbia területén a nyomozásban. Hadseregének színvonalát tekintve Németország volt leginkább felkészülve egy gyors európai háborúra, s ennek előkészületeit időben megtette. Fő ellenfelének ugyan nem Óroszor- szágot tartotta, hanem Franciaországot, s utána jött Anglia, ám legbiztosabb szövetségesének a Monarchia számított. Már az 1912-1913. évi balkáni háborúk idején egyeztetett Németország külpolitikai és katonai kérdésekben a Monarchiával, és mozgósítási egyezményt is kötöttek.7 Miután II. Miklós orosz cár támogatásáról biztosította Szerbiát, a balkáni állam bátran szembeszegült nagyobb szomszédja követelésével, ami aztán a Monarchia hadüzenetét vonta maga után. Az antant hatalmak közötti segítségnyújtási garanciák és a kölcsönös hadüzenetek következtében a balkáni válságból kiindulva Európa két, egymással szemben álló katonai szövetsége néhány nap alatt belesodródott a világméretű konfliktusba. A Monarchiának a háború megindításakor nem volt más célja, mint gyors hadjáratban megbüntetni és térdre kényszeríteni Szerbiát, ezzel felszámolni a birodalomra leselkedő külső veszélyforrást. Ugyanakkor az is cél volt, hogy az akció lehetőleg ne vezessen a Monarchia számára többfrontos háborúhoz, de ha ez utóbbi Oroszország belépése révén 6 Pollmann Ferenc: A szarajevói gyilkosság, 1914. június 28. Rubicon, 2014. 4-5. sz. 50-61. 7 MNL OL K 148-1914-25-4041. Az egyezmény kiterjedt a másik állam területén élő hadkötelesek nyilvántartására is.
