A hátország a Nagy Háborúban (Budapest, 2014)
Bevezető
A háború kitörése és a haderő mozgósítása 9 tartó háborúra. Ráadásul a hadsereg háborús tapasztalatokkal sem rendelkezett, mivel Bosznia-Hercegovina 1878. évi megszállása óta nem vett részt hadműveletekben, nem úgy, mint a harcedzett szerbek és az oroszok. Miután július végén Ferenc József elrendelte a részleges mozgósítást,12 majd az orosz támadás miatt augusztusban az általános mozgósítást, a hadtesteket hat hadseregbe vonták össze, melyekhez összesen 52 gyalog- és 11 lovashadosztály tartozott, s létszáma az újonnan behívottakkal együtt 3,2 millió főre rúgott.13 Az uralkodói parancs a háború kitörésekor 19-től 42 éves korig határozta meg a hadkötelezettséget, de ezt a veszteségek miatt hamarosan módosították. A magyar törvény (az említett 1912. évi XXX. te.) eleve a 18-50 év közötti férfiak számára írta elő a bevonulási kötelezettséget, s ezt 1915 áprilisában Ausztriában is bevezették, majd 1916 januárjában 50 évről 55-re emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt. A mozgósításban nagy szerepe volt a vasúthálózatnak. A legénység általában ló- és terményszállító vagonokban utazott a frontra. A milliónyi katona és ló, az ellátásukhoz és felszerelésükhöz szükséges fegyverzet, lőszer, élelmiszer, takarmány szállítása nem kis feladat volt. Az osztrákmagyar haderő éves élelmiszerszükséglete az 1917-es adatok szerint 700 ezer tonna liszt, 200 ezer tonna burgonya, 380 ezer tonna hús, egy millió 400 ezer tonna abrak, míg tűzifából havi átlagban 90 ezer tonna volt.14 A Monarchia vasúthálózata fejlettebb volt, mint az orosz, de elmaradt színvonalban a német birodalmi vasutak mögött, ráadásul meg kellett küzdenie a Kárpátok képezte természeti akadályokkal is. A Monarchia haditerve részben arra épült, hogy az orosz mozgósítás lassú lesz, elhúzódik, s mire az oroszok felvonulnak, az alatt sikerül legyőzni a szerbeket, elkerülve így a kétfrontos háborút. Ám nem kalkuláltak azzal, hogy az előző években Oroszország jelentős haderőfejlesztést hajtott végre, így a háború kitörése után a vártnál jóval gyorsabban mozgósította csapatait, s meglepetésszerűen támadott. Mire a Monarchia hadvezetősége észbe kapott, az oroszok elfoglalták és megszállták az osztrák császársághoz tartozó Bukovinát és Galícia nagy részét, sőt egy rövid időre még Magyarország északkeleti határain is beFabricius Lajos tartalékos főhadnagy behívójegye 12 MNL OL K 148-1914-25-5404. - A miniszterelnökség távirata a belügyminiszternek a mozgósításról. (Lásd a kiállítás 2. számú dokumentumát!) 13 Balla Tibor: Magyar katonák az első világháború hadszínterein. A Nagy Háború másik arca. I. m. 7. 14 Pollmann Ferenc: i. m. 21.
