Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
IX. A tájékoztató apparátus. /Mutatók, krónika, térképek, diagrammák/
A mutató résslatesséflénak foka A könyv rendeltetése határozza meg s hogy milyen részletéé legyen a mutatóo A kisterjedelmű népszerű kiadványhoz egyáltalában nem kell mutatót mert azt jól helyet te siti a tüzetes "részletes tartalomjegyzék 11 • As oktatási segédeszköz jellegű kiadványokhoz a "konspektusszerü tartalomjegyzék ken" kivül hasznos egy olyan mutatót adni, amely a legfontosabb neveket és tárgyakat adja abc-rendben, amennyiben lényegbevágőan van róluk sző". A tudományos kiadványoknál, amelyeknek tartalma nagyszámú és sokféle tálákostatást nyújt, részletes mutatóra, sót többféle mutatóra van szűkség, minthogy az ilyen könyv különféle érdeklődésű és különböző szakmaju embereknek szól* A dokumentumgyüjteményékhez is okvetlenül ugyanilyen részletes mutatót kell mellékelni. A mutatók falai Meg kell emliteni, hogy 4 a mutatók fajtái a könyv tartalmától függően különböznek* A történelmi munkákban névmutatók vannak túlsúlyban, a technikai müvekben a tárgyi, terminológiai mutat Ók % a meghatározott földrajzi tájakkal összefüggő dokumentumgyűjteményekben a földrajzi elnevezések mutatóját kéli közölni /a parasztmozgalmak- kormányzóságok szerint, a munkásmoz^ galom- városok szerint/| vers- vagy röpiratgyüjteményéknek /felhivásgyüjtemenyekben/ a kinyomtatott művek cim vagy kezdősorntaatatóját kell alkalmazni stb* Nem célunk az, hogy az összes lehetséges mutatófajtát felsoroljuk, ezért csupán azokkal foglalkozunk amelyek a történelni dokumentumokat gyűjteményeiben a leggyakrabban fordulnak elő. 1* A névmutató, - azon személyek mutatója, akikről a dokumentum-szöveg keresztnevük, családi nevűk, álnevük, fedőnevük, gúnynevük kezdőbetűivel stb. említést tesz* 2. A földrajzi mutató- a dokumentumokban emiitett földrajzi elnevezni sekről szól* 3* A tárgyi vagy téma-mutató- az adott szövegben előforduló összes fogalossrdl tárgyról, problémáról, technikai-, szociális-, vagy , társadalmi műszavakról stb., szól* 4* A szövegben előforduló érthetetlen, használatból kiment, nés nyelvekből kölcsönzött szavak mutatóját terminológiai, mutatónak nevezhetjük* 5* Olyan müvek /versek, röpiratok/ cim és kezdőszavainak mutatója, amelyekről szó van, vagy amelyek szövegét a dokun»ntumgyüjteraény tartalmazza. 6. Azon irodalmi müveknek, vagy forrásoknak mutatója, amelyeket a kiadott müvek szerzője használt fel /Pl. lásd V*I* Lenin műveinek III. kötetével kapcsolatban "A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" c« müvét./ 7*Azon pártszervezetek mutatója, amelyek a gyüjtemén/ ben szereplő müveket kiadták /pl. prokla^oió-gyüjtemény/. 8.A dokumentumok kronológiai mutatója, ha a gyűjteményben nem kronologikus sorrendben következnek.
