Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

IX. A tájékoztató apparátus. /Mutatók, krónika, térképek, diagrammák/

A felsorolt példák persze nem merítik ki az összes lehetséges matatőfajtát. A dokumentumgyüj temé nyékben leggyakrabban a három első fordul el őt a névmutató, a földrajzi mutató és tárgyi tematikai mutató* Ezekkel a továbbiakban bővebben is kell foglalkoznunk* A kezdő szavak szigorú alfabetikus sorrendjébe szedett mutatókat egy egységes mutatóba is lehet összesíteni /Lásd például Sz* M. Szolovjev "Oroszországi történelme a legrégibb időktől kezdve" c* munkájának mutatóját/, de a mutatókban szereplő szavakat rendszerint fajtánként külön csoportosítjuk* A matató elemei Bármely fajtájú mutatónak három alapeleme vani lm A tárgy megnevezése, amelyről a jegyzet szól* Ez a következő lehet: személy, hely, téma, fogalom, szakkifejezés, mü stb* Magától értetődik az, hogy a mutató nem tartalmazhatja a dokumentumban említett valamennyi "tárgyat", hanem csak azokat, amelyek számot tarthatnak az érdeklődésre* A könyv anyagának tartalmát tüzetesen ki kell elemezni, a mutatóba való felvételnél pedig az a döntő szempont, hogy a tárgyat célszerű-e tájékoztató anyagba beiktatni. 2. A mutatóba felvett "tárgy" magyarázata és fogalmának pontos meghatározása /"annotációja"/, a szövegben családnévvel emiitett személy keresztneve, apai neve, társadalmi helyzete; a földrajzi névnél /város, folyó* kormányzóság/ a földrajzi meghatározás; az ismeretlen szakkifejezés tartalmának ismertetése, a téma vagy probléma tartalmi meghatározása stb. Ha a mutató jellege megengedi, ugy a tárgyról szóié kiegészítő minden olyan anyag is bekerülhet a mutatóba, amely vagy a gyűjtemény dokumentumanyagával, vagy a már megjelent irodalommal kapcsolatos* 3. Azokra az oldalszámokra valő hivatkozás, amelyeken a könyvben sző van a megnevezett tárgyról, vagy olyan hivatkozás, amely az azonos anyagot egy helyen Összefoglaló, terjedelmesebb, másik tárgymegnevezésre vonat ko- • zik. /Például: "a név leírását" lásd "leirás"-nál, ha a könyv e szakkifejezésnél foglalja össze a "leirás" •valamennyi fajtáját./ A hivatkozás A hivatkozás minden fajtájú mutatónak általános problémája, tehát még a hivatkozás egyes fajtáinak tisztázása előtt kell foglalkoznunk e kérdés néhány gyakorlati részletével. A névmutatóban, a földrajzi mutatóban és a tárgymutatóban semmiféle más hivatkozás nem lehet, mint csak az oldalszámokra való hivatkozás. Teljesen helytelen az a gyakorlat, amely hasonló esetben oldalszám helyett a kinyomtatott dokumentum sorszámára hivatkozik.

^ Ha ugyanis az utóbbi esetPéldául lásd "J.Y. Kirejevszkijnek N.M. Jazikovhoz irt levelei" c* müvet* M*L. 1935» A SZU. Tud. Akadémiájának kiadásában. '