Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

IV. A cim

munkáját, a bemenő és kimenő iratjegyzékek, ügyintézési alfabetikus jegyzékek kezelésénél stb. /1 • 13-14 oldalon Borunov nevű paraszt ügyének példáját./ Ha az ilyen eseteket a szerkesztőbizottság megvizsgálja és szükségesnek iteli, a legendák kozott lehet hozni a cimbélyegzo szövegét, ott ahol a dokumentum külső ismertető jeleiről van szó. Ennek kapcsán meg kell azt is mondani, hogy a kinyomtatásnál a dokumentumnak a különféle más » nem ügyintézési jellegű külső jegyeit is fel lehet használni. A levélpapírra nyomtatott nemesi cimer vagy monogramm a levél szerzője családnevének felfedését teszi lehetővé, szállodai levélpapir, amelyre a levelet Írták, a keltezés helyének tisztázását teszi lehetővé stb. Idevágó példa I>. N. Tolsztojnak 1903* május 4-én Kuropatkin-hoz nyomtatott blankettán irott és a következő feliratot tartalmazó leveles "EL vei a levelekben szokásos udvarias megszólításokat és aláírások alkalmazását feleslegesnek, kényelmetlennek ós gyakran hazugnak találjuk, ugy határoztunk, hogy nem használ uk egyik fajtájukat sem, hanem leveleinkben csak a személyes kapcsolatoknak megfelelő megszólításokat használjuk. Éppen ezért kérjük, hogy az udvarias formák és befejezések hiányát ne ugy fogja fel, mintha az a köteles tiszteletnek, vagy jóakaratnak a hiánya lenne, hanem csak annak megnyilvánulásaként, í^gy meg akartunk szabadulni minden felesleges és kellemetlen formaságtól

1 • Ez az oka azután annak, hogy L* N. Tolsztoj Kuropatkm hadügyminiszterhez intézett hivatalos levelében egyszerűen "Alekszej Nyikolajevics" megszólítást használ. A dokumentumnak minden ilyen fajtájú, külső jele nagy fontossággal bír ós a dokumentum feldolgozásánál a legnagyobb mértékben felhasználandó* meglétükre ~ mint a kiadott dokumentum sajátos külső jellemzőjére vonatkozólag . megjegyzést a legenda-részben kell hozni, /s ha szükséges, ugyanott kell hozni leírásukat/. » A régi dm A. A. Szergejev a maga szabályai 30» és 31* pontjában az eredeti cim megtartásának kérdésében azt mondja, hogy ha a dokumentum szövege megfelel a dokumentumok publikálására vonatkozóan elfogadott összes követelményeknek, akkor a dokumentum szerzője által megirt cimet teljes egészében az eredeti szöveg szerint kell reprodukálni. Ilyenkor a legendában hangsúlyozni kell, hogy a cim a-dokumentum szerzőjétől és nem a dokumentum kiadójától származik /"A cim az eredeti szöveg címe"/. Ba nem így van, akkor az archeográfus szerkessze meg a modern követelményeknek megfelelő cimet, a régi címek pedig vagy alcim vagy lapalji megjegyzés&ont hozza. Természetesen előfordul olyan eset is, hogy a dokumentum eredeti cime megfelel a címmel és az egységes jelleggel szemben támasztott modern követelményeknek /pl* "Az ideiglenes kormány ilyen és ilyen kérdést tárgyaló ülésének.jegyzőkönyve ./ De gyakoribb eset az, hogy a regi cimnek csak néhány elemét lehet használni, pl.» a dokumentum fajtájának neve, a tartalom tematikai megnevezése stb., ha ugyanazok politikai szempontból és a tények szempontjából helyesek. A kölcsönvett szavakat /különösen a tartalomra vonatkozókat/ idézőjelbe /""/ kell tenni* A dokumentum régi címének effajtaju felhasználása jelentős mértékben csökkenti annak értékét, de ha a dokumentum régi cime a szerzőtől származik és ennek következtében a dokumentummal együtt képez egészet, akkor - elavult volta ellenere - a szerkesztőség hozzájárulásával akár alcim alakjában, akar lapalji jegyzetként hozni lehet. Önmagában azonban nem helyettesítheti az uj címei.