Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
III. A szöveg feldolgozása /kijavítása és leközlése/
Azt a kérdést* hogy a szövegben eszközolt javításokat magában a szövegben kell-e hozni vagy pedig a szöveghez fűzött megjegyzések között, egjamrü. eldönteni* Ha abból az általános tételből indulunk ki, hogy arche ográfusnak az a kötelessége, hogy jől olvasható és helyesen érteinézett szöveget nyújtson, helytelen lenne a szöveget Összár hibáival visszaadni, s a hibák helyesbítését csupán lábjegyzetben hozni* Poraiibm kell eljárnit a lapalji jegyzetek az archeográfus munkájának ellenőrzésére adnak anyagot s ott kell rámutatni a dokumentum szövegének eltorzult helyeire* a helyes.szöveget pedig magában a szövegben kell hozni* ffibák és elírások A nem régi. szövegeknél a szövegnek nyilvánvalóan kisebb helyesírási hibái, helytelen szóvégződések vagy egyeztetések vagy elírások /betnkáhagyás valamely szónál, betűk felcserélése stb*/ a legtöbb esetbem anélkül javíthatók, hogy lapalji jegyzetben hozzuk őket, hiszen nem jellemzőek a szerző munkájára, s a szerző maga is ugyanúgy javította volna őket, ha a szöveget figyelmesebben elolvasta volna* Elegendő az* ha m ilyen esetekr® az areheogr&fus az előszóban általánosságban rámutat* Természetesen különleges esetekben a sajtó alá került szöveg jellegével /szerzői szöveg, pa= raszt levelek stb*/ kapcsolatban rá lehet mutatni lábjegyzetben az elkövetett helyesírási hibakraj a szerzői kézirat hibái és elírásai például bizonyos fogalmat adhatnak.a szerző munkájának körülményeiről /sietség, fáradság, környezet stb*/, de mindezeket az eseteket az ilyen fajta lm*» ' tok ki adásával kapcsolatban kitűzött feladatoknak megfelelően a szerkesztőségnek előre meg kell vizsgálni*i A dokumentum lényeges szó- és mondattorzulásait* amelyek értelmi változást hoznak és amelyek a szöveg értelmére kihatással vannak /például olyan szövegnél, amely osak korrektúra formájában maradt fenn/, a klny@av> tátott szövegben kell javítani, de lapalji jegyzetben jegyzet .formájában zárójelben hozni kell a torzult szöveget, megjegyezve, hogy **az eredeti szövegben - igy és igy van** Abban az esetben* ha a torzult szöveget nem lehet, vagy körülményes lenne kijavítani, a szöveget a szövegrészben változtatás nélkül kell hozni, a lapalji jegyzetben viszont "Igy van az eredeti szövegben*' megjegyzést kell temri t amely arra mutat,.hogy nem az . archeogrgfus baklövéséről vagy figyelmetlenségéről van sző* hanem magának a szerzőnek a hibájáról.* Kihagyások A dokumentumban szövegkiesés folytán előforduló kihagyásokat /szőrészek, több sző, mondat stb*/, amelyek a dokumentum megrongálódásának /szakadás, égés/ következményei, a lehetőség szerint értelemszerüleg, vagy a meglévő másolat vagy piszkozat stb* alapján kell pótolni,szögletes s§áró» jelbe kell tenni megfelelő lapalji jegyzettelt "Ezeknek és ezeknek a sza1, A szerzői eÜrasok különböző fajtáira vonatkozólag lásd Sz*M*Bondi "Puski n-4œzI ratok olvasásáról*' szóló cikkét* A Sz.U* Tudományos .Akadémiájának közleményei ^ársaá^lomtudományi szakosztály /&•£•/ 1937* éyi 2~3* sziâm 593-596* oldalon* » >
