Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

I. A dokumentumok publikálásának előkészítését megelőző archeográfusi munka

dolgozásoknál meg nem vizsgált tényeket tartalmazhat, a témát kiegészítheti, helyesbbitheti, sőt egész uj megvilágítást adhat nelífL. Az areheográfus a dokumentum tartalmát- 'analizálva megjegyzi azokat a kérdéseket, amelyekről a dokumentumban szó van és tisztázza, hogy a dokumentum valójában mit ad a téma szempontjából, megítéli tehát annak jelentőségét* A téma szempontjából való jelentőség dönti el a dokumentum kiválasztását, kinyomatásának lehetőségét. Például az Oktyabrszk-i /volt Nyikolajev3zki/ vasút építési tervei éles képet nyújtanak az uralkodó osztályok különböző csoportjai között duld harcról, amelyeknek tárgyai a vasútvonal vezetése, háttérben a feudális monarchia szétbomlásával és a burzsoá monarchia keletkezésével, azon felül, hogy az oroszországi vasúti közlekedés történetéhez és az 1830-1840. évek áruforgalmához is anyagot ad. /"Kraszn. arhiv" 76. kötet/. AzJ'Bgyház, és a» 1861-es reform" Cé közlemény ../ugyanott, a 72* kötetben/ bemutatja az 1861-es február 19-i manifesztum kiadásának előkészítését, a parasztforradalmaktól való rettegést és a reakció, főleg az egyház erőinek mozgósítását. Az "Október 17-e Szövetség" moszkvai és pétervári közös tanácskozásainak jegyzőkönyvei /ugyanott.'a 35* kötetben/ jellemzően mutatják be az 1906-os év kereskedő, iparos és földbirtokos burzsoáziáját, annak a kormánnyal kötött szövetséf gét, a "kadetekkel" folytatott harcát, helyesebben a "konkurrenciáját",az 1905-ös~forradalomHoz a paraszt-, munkás- és nemzetiségi kérdésekhez való viszonyát. A Borunov munkás-parasztról előbb emiitett 1860-as évi dokumentumokat az. teszi értékessé, hogy világos képet festenek a falunak a "reformot" közvetlenül követő osztályrategeződésérői, bemutatják a szegényparasztoknak a kulákokkal, a "mir" vezetőivel és a falusi közigazgatással folytatott harcát. Valamennyi felsorolt publikáció a probléma megvilágítása vagy eseményr oldala szempontjából hozott valami ujat, s ez önmagában jelentőssé teszi őket mindazon általános témák szempontjából is, amelyekre vonatkoznak.Azt is figyelembe kell venni, hogy egyetlenkqPmány gyakran nem nyújtja azt a szükséges összképet, amelyet a közös témával kapcsolatban lévő és egymást részleteikben kölcsönösen kiegészítő dokumentumok összessége nyújt. Az irat uj voltának megállapítása • Az archeográfusnak, miután megállapította a talált irat jelentőségét és ezzel a kiadásra való alkalmasságát, mindenekelőtt azt a kérdést kell eldöntenie, nem használták-e fel már az illető iratot nyomtatásban. Kötelességünknek tartjuk, hogy figyelmeztessük a kezdő areheográfusokat,. különösen azokat, akik levéltárban dolgoznak, arra, hogy semmiféle jelentőséget se tulajdonítsanak annak a*körülménynek, hogy azt az ügyiratot,amelyben az illető értékes iratot felfedezték, eddig még senkinek sem adták ki kutatásra. Lehetséges, hogy ez az őrzési egység még valóban nem volt senkinek a kezében és mégis a benne tisztázatlan lévő iratot már kiadhatták például a más állagban megtalált fogalmazvány alapján. Végül az is lehet, hogy maga az irat még valóban nem jelent meg nyomtatásban, de tartalmát már mégis felhasználták valamilyen cikkben vagy könyvben.