Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)

XI. Az irodalom mutatója

A kronologikus rendben elrendezett adatok, még a jelentéktelen tényekről szőlők is, Összességükben igen élénk képet adnak, amelyet fel lehet használni a kutatásnál és tájékoztató célokból egyaránt. Ilyenféle dokumentum-kiadás krónika formájában nálunk egyáltalán nincsen. Kissé megközelíti ezt a tipust az "1881-1895.évek sztrájkjai" /M, 1930,/ c. kötet, amelyben évenként közlik a reá vonatkozó dokumentumokat teljesen, mellékletként pedig mint "kiegészitő króniká"-t közlik a kisebb jelentőségű sztrájkokra vonatkozó krónika-idatokaanelyeket a levéltári anyagokból ós nyomtatott forrásokból nyertek, Pedig néhány esetben sokkal jobb lett volna, ha a°; összesítő dokumentumok közlése helyett - amelyek igen sommás adatokat udnak /v»ö, "Az 1827-1869, évek parasztmozgalmai", M, 1931* c. kötet/ - elkészítik e korszak parasztmozgalmainak krónikáját a levéltári ügyiratok alapján, felhasználva a nyomtatott forrásokat is. XI ', AZ IRODALOM MUTATÓJA Az irodalom mutatójának jelentősége A dokumentumgyűjteményhez készitet£ tájékoztató apparátus elengedhetetlen része a gyűjtemény témájával kapcsolatos irodalomnak a mutatója, A kutató, különösképpen pedig a kezdő történész roppant fontos, hogy külön kutatások jfélkül rögt"*n tudja, milyen könyvekben, vagy cikkekben olvashat a gyűjtemény témájához Kapcsolódé kiegészitő adatokat, az illető v kérdésre vonatkozóan milyen forráskiadványok, vagy bibliográfiai mutatók vannak, mely munkákkal a legjobb megkezdeni a kérdés tanulmányozását, mely munkák a legfontosabbak, olyanok, amelyek a marxista-leninista kutatási módszereken alapszanak, melyek a másodrendű, a népszerű vagy kompilált munkák. Ha a kutató az összes ilyen kérdésekről az irodalmi mutatóban képet kap, jelentős időt takarít meg, mert nyomban bent van abban a témakörben, amellyel foglalkoznia kell, A tárgy irodalmára vonatkozó adatokat vagy bibliográfiai mutató formájában lehet megadni, vagyis a könyvek, dkkek cimeinek felsorolásával, vagy pedig a tárgy irodalmának összefüggő áttekintése formájában. A bibliográfiai utalásokkal szemben támasztott követelmények Mindenfajta bibliográfiai utalás /mutató, tájékoztató, idézet, hivatkozás stb»/ feltétlen követelménye, hogy technikailag helyesen legyen kialakítva, pontos és egyöntetű legyen. Csak ezeknek, a követelményeknek megvalósítása esetén lesz a bibliográfiai utalásnak valóságos értéke,mert igy tévedésmentesen és könnyen lehet felhasználni. Mégis a bibliográfia technikai oldalára eddig nem fordítottak kellő figyelmet • Eddig széles körben el volt terjedve az a vélemény, hogy bibliográfiával foglalkozhatik bárki, mindenfajta előképzettség nélkül is* Ezért van az, hogy a bibliográfia-készítés legelemibb feltételeinek elhanyagolása mindmáig még a bibliográfiai munkáknál is megszokott jelenség. Meg kevesebb a következetesség és a pontosság a jegyzetekben, a felhasznált forrásokra való hivatkozásoknál. Ebben különösen kitűnnek a Pokrovszkij iskolájának munkái. Ezek lompossága és hanyagsága hihetetlen mérete-