Silov, A. A.: A 19. századból és a 20. század elejéről származó dokumentumok kiadásának kézikönyve (Budapest, 1955)
IX. A tájékoztató apparátus. /Mutatók, krónika, térképek, diagrammák/
leg 2-3 oldal terjedelmű, akkor a jegyzet vagy fogalom megértése végett az egész dokumentumot végig kall böngészni, ami viszont jelentősen megnehezíti a kutat Ők munkáját. Viszont a cimmutatők, a kivonatolt dokumentumok mutatója, valamint a dokumentum-leirások mutatói esetében, - amikor is egyetlen oldalon több szám is szerepelhet - akkor nem az oldalszámra, hanem azokra a dokumentum-sorszámokra lehet hivatkozni, amelyek alatt a dokumentumok szerepelnek. Ha valamely személy, földrajzi elnevezés, vagy szakkifejezés stb* egy és ugyanazon az oldalon többször is előfordul, akkor célszerű az oldalszám után zárójelbe tett számmal jelezni, hogy hányszor fordul ott elő: w 75/5/". Olyan esetben pedig, amikor valamely személyről, vagy tárgyról több egymás után közvetlenül következő oldalon is szó van, feltétlenül meg Jiell mondani a kezdő ós a végző oldal számát / f, 75--78"*/* Nem szabad rövidítést alkalmazni /"75* és köv. oldalak"/* mert az oldalak száma bizonyos mértékig már azt is mutatja, hogy milyen terjedelmes az illetőről szóié anyag. Ha valakiről valamely dokumentumban lényegbevágó anyag szerepel, Ugy a kutatók figyelmének felhivása céljából nagyon célszerű a hivatkozásnál az illető oldalak számát feltűnően szedetni /kéziratban pedig aláhúzni/ és Így különböztetni nem az oldalak számától, alsol az illető személyről csupán említés történik* Olyan mutatók szerkesztésénél, amelyek valamely két- vagy több kötetes kiadvány anyagara vonatkoznak, az oldalszám megjelölése elé a kötet sorszámát jelölő római számot írunk, amelyet az arab ssámtől vesszővel választunk el. A következő kötet számát jelző római számot - . pedig pontosvesszővel választjuk külön /"I, 23, 39, 75$ II, |, 10, 25"/* Az oldalszámra való hivatkozást semmiféle jellel nem kell elválasztani a tárgy /családnév, földrajzi elnevezés, fogalom stb./ megnevezésétől* "Boriszov Andrej Ivanovics 219, 259"* A hivatkozásnál felsorolt oldalszámokat egymástól vesszővel választjuk el. & tárgy megnevezésének pontos meghatározását tartalmazó annotációs anyagot az elnevezéstől vesz — szővel, a kiegészítő jegyzetanyagot viszont ponttal választjuk el* Ha a tárgy megnevezése után több annotáció fordul elő, ugy azok mindegyikét pontosvesszővel és gondolatjellel választjuk el egymást Ól. fi. "Boriszov Andrej Ivanovics, szolgálatonkivüli hadnagy. A neki felaoott kérdőpontok 250-260; - vallomása 261-270" * Ha egyik megnevezésnél valamely másik,, nagyobb terjedelmű megjegyzésre hivatkozunk, akkor a "1" /lásd/ rövidítés elé gondolatjelet teszünk: "Névleirás - 1. Leirás". Helymegtakarítás céljából ajánlatos a mutatók szerkesztése közben gyakran ismétlődő fogalmakat /"paraszt", "járás" stb./ rövidítve adni, de a rövidítések jegyzékét vagy a mutató előtt, vagy lapalji jegyzet formájában közölni kell. Meg kell azonban jegyezni, hogy minden kötethez kívánatos külön mitatót szerkeszteni. Gyakori ugyanis az az eset, hogy valamely kiadvány 2-3 kötet megjelenése után befejezetlen marad, ami azzal jár, hogy mutató nélkül marad. Be másfelől: ha összevont mutatónk van, akkor a használatnál egyszerre az összes kötetnek kezünkben kell lennie, összevont mutató szerkesztése akkor indokolt, ha nem csupán segédeszköz jelleggel bir, hanem önálló munka jellegével is, mint pl. valamely "t^eljes törvénytár vagy az orosz krónikák gyűjteményes kiadása stb* esetében*
