Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
59 25.CSIKSZENTKIRÁLY, /1835-1848/ Mint már Csíkszetnmártonnál említettem, Pál Antal Sándor tanulmányában leírja, hogy időközben 1835.november 23.-án Steckbauer György egyezséget kötött Simon Antal nyugalmazott kapitánnyal, akitől bérbe vett egy malmot.29. A malom a szentkirályi határ északi részén az Olt partján állott, a mostani kőbánya és a vasút között. 31. A haszonbérleti szerződést 35 évre (1870-ig) kötötték meg, évi 380 váltó forintért. Ezért az összegért a tulajdonos átadta” az Olt felső hídjánál lévő kétkövű lisztelő malmát minden malomszer nélkül, kivéve az egész vízszert és a kőpadot, a hozzá tartozó telekkel és a rajta lévő épületekkel.” Az egyezség 1836. Szent György napján lépett életbe. Ezt a dátumot tekinthetjük a szentkirályi papírmalom kezdetének. Ettől kezdve Steckbauer György két papírmalmot működtetett. Működtetésükről részletesebben a csíkszentmártoni papírmalomnál szóltam. Szentiváni Mihály a már említett könyvében (1837-ben) Csíkszentkirályra így emlékezik „Szentkirályott az Olt vízén Símó kapítánynak van papírosmalma. Az utolsó inkább pakolópapírost készít.” 15. Csíkszentkirályi malomból származó merített papírral kutatásaim során korábban nem találkoztam. Hitelt igénylő módon igazolható vízjelet csak Pál Antal Sándor tanulmányában találtam. 32. Ez a vízjel is írópapír minőségű merített papíron látható. 25-1.ábra. 26. GELENCE / 1840- 1868 u./ Eddig vízjelként csak a GELENCZ szó és az évszám ismert. Valószínű, hogy Csíkszék, Háromszék, Udvarhelyszék…levéltári anyagából lehetne bővebb információt gyűjteni. A malomban készített merített papírokon három különböző vízjelet találtam. A gelencei papírmalomról Roediger Lajos 14, és Orbán Balázs is megemlékezett. .” Gelenczén egy papírmalom is van, hol azonban csak itatós papír készűl” 34. 27. FRECK / 1839 – 1850?/ A XIX. század negyvenes éveiben egy géperővel működtetett jól felszerelt malom kifizetődő vállalkozásnak tűnt. 1839-ben Ludwig v. Schuler szebeni polgár és Peter Göerick papírkészítő mesterrel társulva papírmalmot építtetett. Az építtetés kezdetén a malom létesítését Szeben város tanácsa igyekezett meg akadályozni. Végül, a pereskedésből Schuler került ki győztesen és a papírmalom Freck határában vásárolt telken megvalósult. Rövid idő alatt 10 ezer kötés papírt készített. Készítményeinek finomságával kiemelkedett az erdélyi papírmalmok közül. Az 1840 évi induláskor a két tulajdonos vezetéknevének kezdőbetűi S. G. (Scheuler. Goerick) és a készítés helye (FRECK), évszám (1840) látható a jó minőségű papírokon 1843-ig. Ezt követően csak P G (Peter Goerick) vízjelű papírok, FREK felirattal, 1843, 1844, 1845 és 1847-es évszámmal és a sziták sorszámával. készültek. 25. 28. ZSÖGÖD - /1847e. - 1868 után/ Zsögöd 1930-ig önálló település volt. Azóta Csíkszereda városrésze, melynek 19. században, a Fitók patak partján papírmalma volt. Kőváry László 1847 évi statisztikai kimutatásában csak három Csíkszentmártonban, Csíkszentkirályon és Szeredán lévő papírmalom nevét sorolja fel.24. Ezen utóbbi malom neve alatt Zsö-
