Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
56 19.század. 23. FELENYED-II. /1819-1849/ A református kollégium a 18. század közepén, 1763-ban ismét nyomdát kívánt létesíteni. A régi papírmalom helyreállítási terve 1771-ben ismét felmerült. Ekkor kettős érdek is azt kívánta, hogy a papírmalom megújuljon és biztosítsa a nyomda papírszükségletét. A kollégium vezetése a régi sikertelen korszakra emlékezve megriadt az anyagi kockázatvállalástól. Kapronczai Ádám nyomdász 1779-ben újra kérte a református főkonzisztóriumot, hogy a kollégium mellett létesítsen papírmalmot. Ez a terv csak 1819-ben valósulhatott meg. Hegedüs Sámuel kollégiumi tanár buzgólkodása folytán. A papírmalom 1821-ben kezdte meg működését, teljesen elavult felszerelésekkel. Már 1822-ben leállt a papírkészítése, mivel nem akadt árendator, aki igénybe vegye a gyengén felszerelt malmot. A nehézkes kollégiumi adminisztráció, a hozzá nem értés, az üzleti érzék hiánya mind hozzájárult ahhoz, hogy 1842-ben lisztelő malommá alakították át. Ezt követően 1843-ban lét nagyenyedi polgár Kazatsay József és Antal modernizálta a felszerelést és újra kezdte a papírkészítést. Virágzóan működő malmuk a Kárpátokon túl is keresett termék volt. Sajnos a malom 1849-ben a szabadságharc alatt elpusztult. A felenyedi papírmalom vízjelei kezdetben az atkári Bethlen család címerében látható nyíllal átlőtt nyakú két hattyúját ábrázolja, majd a F ENYED felirat, eltérő számokkal és évszámokkal látható a merített papírokon. Ezek az 1822-1848 közti időszakot ölelik át. 24. CSIKSZENTMÁRTON / 1832 – 1868 u. / Szentiváni Mihály „Gyaloglat Erdélyben” című könyvében(1837) 15. így ír „Szentmártonban a Sisak vízén csíki főkirálybíró Sándor Mihály úrnak van papírmalma.” Johan Hintz az erdélyi ipar helyzetéről 1846-ban írt munkájában 10 papírmalomról tesz említést. Ezek között csíki papírmalom neve nem szerepel. 23. Benkő Károly 1853-. évi leírásában csak két csíki papírmalomról a csíkszentmártoni és csíkszentkirályi papírmalomról tesz említést.25. Pál Antal Sándor tanulmányában 20.,21.,22, részletekre kiterjedően foglalkozik csíkszentmártoni és csíkszentkirályi papírmalmok történetével. Ö egy 1846-ban készült statisztikai kimutatás alapján Csíkban két papírmalom nevével találkozott 20. Ez a kimutatás azonban a malmok működési helyét nem közli. Pál Antal Sándor szerint más iratokból kitűnik, hogy ez a két malom Csíkszentmártonban és Csíkszentkirályon működött.26. A székelyföldön működő papírmalmokra Roediger Lajos:(1854-1941) Emlékiratában Életrajzom születésemtől savanyodásomig 14. emlékezik vissza. Iskola éveinek emlékei közt háromszor is szerepel a papírmalom. „Az 1865-66 –ik tanévben sok dolog van élénk emlékezetemben a hetivásárról. Még a piacra sem kellett mennünk, hogy meghalljuk a papírmalmok számára ronygyot gyűjtő árus kiabálását.” „Gyűrűt, borsot, foncsikát.”, mert akkoriban még működött a gelencei, csíkszentmártoni és a többi székelyföldi papírmalom”. Mivel a sepsiszentgyörgyi gimnáziumban csak alsó tagozat működött a diákok többsége tanulmányaikat a Nagyenyedi Evangélikus Collégiumban kívánták folytatni. Az iskolai vizsgáik letétele után Sepsiszentgyörgyről kocsival csoportosan költöztek át Nagyenyedre. 1868-ban Sepsiszentgyörgyről Nagyenyedre négynapos kocsival való utazásáról írta,hogy… „Ebédidőre Csíkkozmásra értünk, honnan pár lépés volt a csíkszentmártoni papírmalom. Csak természetes dolog, hogy a 3 órai etetési idő alatt a malom vezetőjének szívességéből alaposan megtanultuk a merített papír gyártását. Megtanultuk a kender és a len szétválasztását, fehérítését, a rongyoknak, „Hollander”-ben való aprítását, a szétfoszlatott rongy masszá(já)nak enyve-
