Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
43 A lámkeréki malom működése valószínűleg Gyulafehérvár 1658-ban történt török általi felégetése és elpusztítása előtt befejeződött. Oka, eddig ismeretlen. A merített papírjain látható vízjelek kezdetben I. Rákóczi György. monogramja, majd címerével és monogramjával, illetve fejedelmi címeinek kezdő betűivel, ugró szarvas G R monogrammal, napkorong ábrázolásával készültek Halála után 1649-tól II. Rákóczi György 1621-†1660 élt és 1648-1660 között volt fejedelem. Vízjelei a merített papírokon az előzőektől eltérő formában és méretben jelentek meg. Leveleken talált monogramok: 1638- G R 1640- G R, I D 1641- G R P T C S D H 1642- 1648 GR 1650 G R 1657 G R P T 5.GÖRGÉNYSZENTIMRE I. /1656-1696/ Hogy mi indíthatta II. Rákóczi Györgyöt a lámkeréki papírmalom pusztulását követően Görgényszentimrén egy hegyvidéki kincstári birtokon új papírmalom építésére ma sem tudunk választ adni. A papírmalom tárgyalása előtt röviden szólni kel Erdély korabeli politikai életéről. Erdély számára II. Rákóczi György apja nyugodt, országépítő reálpolitikáját felelőtlen, kétes politikája váltotta fel. Uralkodásának 1657-től 1660-ban bekövetkezett haláláig eltelt idő talán legszomorúbb korszaka Erdélynek. Ezek az évek nagyon sok emberi élet pusztulását, és hatalmas anyagi áldozatokat követeltek, és Erdély önállóságának elvesztéséhez vezető utat előkészítették. Hogy mi okozta mindezt? II. Rákóczi György a szultán parancsa ellenére 1657-ben nagyra törő vágyai érdekében megtámadta Lengyelországot. Célja a lengyel királyi korona megszerzése volt. Mindez 1657. januártól július 31-ig tartott. Ez a háború a résztvevő magyar hadak teljes pusztulását, hatalmas összegű hadisarc kifizetését, a foglyul ejtett, kb. 28 ezer emberek több évi raboskodását, a kb hétezer kiváltott emberért fizetett hatalmas összegeket, a ki nem váltottak pusztulását, Erdély jelentős részének törökök és tatárok általi többszöri feldúlását, kirablását eredményezte. II. Rákóczi Györgyöt a szultán parancsára először 1657. nov.-ben váltották le. Két hónappal később a Medgyes-i országgyűlés másodszor is fejedelemmé választotta. 1659. márciusában, a besztercei országgyűlésen ismét lemondott., de ez év szeptemberében, Marosvásárhelyen harmadszorra is fejedelemmé választották. Élete utolsó szakaszában 1660. májusában a török elleni szászfensi csatában súlyosan megsérült és Váradon 1660. június 7.-én elhunyt. 18. Eközben egymást váltották a török által választott fejedelmek, Rhédey Ferenc (1657. november 2. – 1658. január 9.) majd Barcsay Ákos (1658. október 7. – 1660. december 31.) uralkodott. A harmadik erdélyi fejedelem Kemény János volt, aki a török ellenes politikája miatt vált a szultánnál kegyvesztetté, 1661. januártól-1662. januárjáig volt hatalmon. Életét a török ellen vívott nagyszőllősi csatában vesztette el. Erdély következő fejedelme, ApafiMihály volt, aki 1632-†1690 élt és 1661. augusztusától–1690-ig a török szultán által választva haláláig foglalta el a fejedelmi széket. Vele egy nyugodtabb korszak köszöntött Erdélyre. De minden törekvése ellenére sem tudta megállítani a kivérzett, anyagilag elszegényedett Erdély önállóságának elvesztését, amit az 1686-os Buda visszafoglalás felgyorsított. A Rákóczi ház összeomlásának időszakában valószínűleg a fejedelmek nem foglalkoztak a malom építésének megvalósításával. Először a görgényi uradalom 1656-os, Kolozsváron készült urbáriumáról szóló jelentésben tesznek említést a papírmalomról.
