Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
A. Erdély papírmalmainak leírása, vízjeleik bemutatása
44 Az 1656 januárjáról szóló részben említik meg, a Kolozsváron átutazó görgényi papírcsinálót. Valószínűleg, 1656-1657-ben a papírmalom elkészült. Az ország állapota, rongy és egyéb anyagok hiánya miatt csak szakaszosan kezdődött meg a papírcsinálása. Ezek a tények is arra utalnak, hogy 1661-ben még, ApafiMihály sem érhetett rá a papírkészítés kérdésével foglalkozni A malom működésének feltételeit felesége Bornemisza Anna következetes és keményszavú utasításai biztosították. Ez tette lehetővé, hogy rongy és csontgyűjtés nehézségei, valamint a szakértelem hiánya miatt a papírmalom helyreállítása után Görgényszentimrén a papírcsinálás 1663-ban folyamatosan megindulhatott.. A merített papír minősége azonban gyenge volt. Könyv- nyomtatáshoz szükséges papírt külföldről kellett beszerezni. A papírkészítésben résztvevők, a fejedelem konvenciós alkalmazottai között kapták fizetésüket. A malom hanyatlása 1675 után kezdődött el. A görgényi uradalom szétforgácsolódása, egyes részeinek eladományozása, elzálogosítása megpecsételte a malom sorsát. Bornemisza Anna 1688- évi halálával pedig végleg megpecsételődött. Működését az 1694-es urbárium még megemlítette. Végezetül 1695-96-ban idegen katonák garázdálkodásának vált áldozatává. ApafiMihály címerével és monogramjával 1661-től jelölték meg a merített papírokat és számos formában készültek. Az itt tevékenykedő papírkészítő mesterek közül eddig csak Sáfár Miklós neve ismert, aki 1663-1666-ban dolgozott, Görgényszentimrén. Egy ApafiMihály által 1663. ban írt levélből értesülhetünk, hogy a fejedelem utasította pénztárnokát a papírcsináló bérének kifizetésére.19. Leveleken talált monogramok: 1661- F 1662- A M 1664-1776 M A P T 18.század.1700-as évek. 6. FELENYED I. / 1699-1717/ A hivatalok és nyomdák mellett a kollégiumok voltak az erdélyi papír legjelentősebb fogyasztói. Irodalmi adatok szerint az első görgényszentimrei papírmalom pusztulása (1695-1696) után, néhány évvel a Bethlen-kollégium a felenyedi birtokán próbálkozott, a művelődési élet szempontjából nélkülözhetetlen papírkészítéssel. A felenyedi papírmalomról első hiteles adatok 1699. november 15.-éről valók. Ekkor állapodott meg Bethlen Miklós, a kollégium akkori főgondnoka Hans Georg Rittig ácsmesterrel a papírmalom felszereléséről. 1705-ben már köztudott volt, hogy a kollégium papírt készíttet. Ekkor kérte II. Rákóczi Ferenc fejedelem „Transsylvanicum Consiliumának kancelláriája a nagyenyedi iskola előjáróságát, hogy az ott helyben készített papírosból küldjön … tíz kötés papírost az javában”.A malom építésének indítéka az lehetett, hogy a görgényi papírmalom megszűntével ismét megszűnt Erdélyben a papírkészítés. A háborús körülmények pedig megnehezítették a papír külföldről való beszerzését. A kollégium ezen létesítményének fő támogatója, Misztótfalusi Kis Miklós lehetett, aki 168990-ben haza tért Hollandiából. Valószínű, hogy a papírmalom még Misztótfalusi 1702.03.20.-án bekövetkezett halála előtt elkészült. A terv megvalósítójának barátját, Pápai Páriz Ferencet tekinthetjük. A malom tervezője és első vezetője a szebeni Georg Frank papírkészítő mestert volt, akinek nevét egy 1722 évi összeírás tartalmazza. A felenyedi papírmalom első korszakából, -1703-1704-ben keltezett leveleken- sikerült egy fajta vízjelet találnom, ami igazolja, hogy a malom 1702-ben valóban elkészült. A vízjel az evangélikus egyház egyik szimbolikája. Gyönyörűen és mesterien megkomponált, fiait saját vérével tápláló pelikánt ábrázol. A vérét adó pelikán több erdélyi református főúr cí-
