Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
Tartalomjegyzék
28 A létbizonytalanság nem kedvezett, sem a mezőgazdaság, sem a kézműipar fejlődésének. Az Ausztriához csatolt örökös tartománynak tekinthető Magyar Királyság területén békésebb körülmények között folyt az élet. Különösen a Felvidéken, számos bővizű patak folyt, nagyobb lehetőséget biztosított a papírmalmok elterjedésének. Viszonylagos javulás a török kiűzése és II. Rákóczi Ferenc Szabadságharcának bukását követő 1711-es szatmári békekötés után következett be. A királyi Magyarország és Erdély papírkészítése közti különbséget talán a két ország részen 1514-1850 közötti időszakban épült, működtetett és bezárt papírmalmainak számával lehet legjobban érzékeltetni. Míg Magyarországon, 130-nál több, addig Erdélyben 28, és Kárpátalján 4 papírmalom működhetett. Papírmalmaink többségében 5 - 6, max.10 fővel dolgoztak. Ezek kis létszámú műhelyek voltak. Erdélyben az 1730-as évek után kezd fellendülni a papírkészítés. Városok, főnemesek, kincstár, gazdag magánszemélyek, építettek papírmalmokat. Nagyobb létszámmal, működő műhellyel először csak a 18. század második felében találkozunk Az általuk készített papír mennyisége nem fedezte a hazai igényeket. Az elmúlt háromszáz év alatt papír iránti igények kielégítését ausztriai, lengyelországi, cseh, morva, itáliai, német eredetű, papírmalmok termékei pótolták. Ezek szép számmal a magyar és erdélyi levéltárak papírjai között megtalálhatók. Ezek bemutatásával dolgozatomban nem foglalkozom. Papírgyártás kezdete. A 18. század utolsó negyedében megindult az ipar fejlődése. Az évszázad végén a Nyugati országokban kezdett elterjedni a kézi merítésnél korszerűbb, gépekkel történő papírgyártás. Ez kihatott a papírmalmokban alkalmazott egyszerű gépek fejlesztésére, mind a rongy feldolgozására, újfajta alapanyagok alkalmazására, a papírpép előállítására, a papírmerítés gépesítésére felhasználási célok szerinti kialakítására, színezésére, méretére, csomagolásra. Először síkszitás, majd hengerszítás gépeket helyeztek üzembe. Az 1790-es évek, Magyarországon is megjelentek a papírgyárak (Fiume, Diósgyőr). Néhány papírmalom is korszerű berendezéseket alkalmazott. A gyáripar előretörése azonban a kézimunkával működtetett papíralmok elsorvadásához vezetett. Az 1850-es évekig 11. ábra 1516. 02. 04. Lőcse, vbm: 37 x 73 mm
