Horváth József: Erdély és Kárpátalja papírmalmaiban készített merített papírok, vízjeleinek gyűjteménye 16-19. század, 1545-1868. I. kötet (Budapest, 2017)
Tartalomjegyzék
29 számos korábban jól működő papírmalom is bezárta kapuját. A gyáripar fokozatosan megszüntette az ember és az anyag közti közvetlen kapcsolat. Helyét a monoton részfeladatok sorozatából álló, gépeket kiszolgáló lélek nélküli munka váltotta fel. Ez döntően megváltoztatta a munkásembernek az általa gyártott termékekhez való viszonyát, és ezen keresztül az életét. A nagyobb hasznot hozó gépesítés a 19. század közepére kiszorította a kézimunkát. Ennek hatására a merített papírt készítő malmok néhány évtized alatt eltűntek A nagy mennyiségű papírgyártáshoz a begyűjthető rongy mennyisége kevésnek bizonyult. Hosszú ideig a másfajta alapanyagokból (fareszelék, és ebből készített pép) gyártott papír minősége, nem közelítette a merített papír minőségét, tartósságát, színét, időállóságát. Minőség javulását a mai napig is a cellulóz ipari méretű gyártásának bevezetése, rongy helyetti alkalmazása oldotta meg. A géppel gyártott papírokon is megjelentek a vízjelek. Ezeket nagy számban a folyamatosan körbeforgó szitalemezre és szitahengerekre szerelték fel. A magyar géppapír gyártás története és papírjain található vízjelek összegyűjtése már egy másik önálló tanulmány tárgyát képezheti. Az 1873-as megyénkénti kimutatás szerint Magyarországon 18 papírmalom és 19 papírgyár létezett. Az utóbbiak közül ebben az évben a Temesvári papírgyár állt. A papírmalmok közül malom Erdélyben működött, Görgény, Borgo Prund, Strugár és egy, név nélküli Temes vármegyében. A papírgyárak közül kettő, Péterfalva RT és Zernest. Az utóbbi tulajdonosai brassói kereskedők voltak. A papírmalmokban és gyárakban lévő gépek és munkásállomány adatai a 3.a táblázatban, míg a termelt papírok minősége, mennyisége és értéke a 3b. táblázatban láthatók.16. Ezen adatokból egyértelműen érezhető, hogy a papírkészítés rövidesen átadja helyét a papírgyártásnak. 3a. és 3b. táblázat Erdélyi papírmalmok és gyárak 1873. évi működésével kapcsolatos adatok 16.
