Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Lipszky János pályafutása
A perekben nem szívesen vett részt, nyilván a civil élet katonát rémisztő ármánykodásai miatt. Eg)' helyen feljegyezte, hogy 1822-ben inkább 1000 forintot fizetett és befejezte azt a pert, amit még édesapja ellen folytatott a Turzó család, és amelyből „semmi csak szekatúra és kellemedenségek jöttek”.320 A birtokán visszavonultan élő és anyagi jólétét folyamatosan növelő nyugalmazott katonatiszt mindennapi életéről keveset tudunk. Janovszky László szerint (aki bizonyára a még élő emlékezetet rögzítette) magába zárkózottan élt, az érintkezésben kimért volt, fölényes, és igyekezett arisztokratikusan viselkedni. Törvényes családot soha nem alapított (bár szolgálata utolsó éveiben, 1810—1812 között Szászvárosból levelezett egy „tisztelőnőjével”, akit Koller Eleonórával azonosítottak a kutatók). Egykori nagy vállalkozásáról, Magyarország minél tökéletesebb térképéről azonban csendes visszavonultságában sem feledkezett meg, miként arról Mednyánszky Lajos 1824. évi vágvölgyi útleírása is tanúskodik: „[Trencsénből a Vág folyón haladva lefelé] ... az egymást sűrűn követő helységek közt felismerjük Szedlicsnát, és megtalálhatjuk benne a tudósnak is, katonának is kiváló Lipszky ezredes kúriáját. A tiszteletre méltó veterán azzal foglalkozik vidéki magányában, hogy amúgy is klasszikus értékű térképeit egy esetleges új kiadásban a tökéletességnek arra a fokára emelje, amelyet hivatalos közintézmény támogatása nélkül talán még egyetlen térkép sem ért el. Kifejezzük azt a szívbéli óhajunkat, hogy ezt a hazánk földrajztudománya számára oly fontos vállalkozást kedvező körülmények vigyék sikerre, vagy kerüljön az itt rendelkezésre álló anyag megfelelő kezekbe .. .”321 A párszáz lelket számláló kis falu, Szedlicsna még évtizedekig a térképkészítő ezredes miatt került be az útikönyvekbe.322 Lipszky a birtokaprózódás veszélyét látva azt szerette volna, ha birtoka halála után is egyben marad. Mivel egyenesági leszármazottak nem örökölhették vagyonát, ezért 1826. január 30-án végrendeletet készített.323 Ebben mind a szedlicsnai, mind a kissztankóci, valamint a soha meg nem osztott turnai mezőit egyetlen birto320 FOjTÍK 1957. 366. 321 Mednyánszky 1825. 89. 322 így pf »•• • csak a parttól kissé távolabban lévő Szedlicsnát említjük meg, mivel ott van azon falusi lakhely, mellyben Lipszky ezredes, Magyarország jeles térképének szerzője lakozott.” Magyarország és Erdély eredeti képekben. Rajz: ROHBOCK LAJOS, írta: HUNFAL- VY JÁNOS. II. köt. Darmstadt, 1860; „Turnétól — hogy visszatérjünk főirányunkhoz — gyorsan egymásután érjük Szedlicsna, Kis- és Nagy-Sztrukóc és Krivoszád községeket, melyek elseje azért is felemlíthető, mert a hires Lipszky itt szedte rendbe térképmunkálataira vonatkozó adatait.” LOVCSÁNYIGYÜLA: A Vág és vidéke topographiai leírás, egyszersmind kalauza Vág-völgyében utazók, fúrdővendégek stb. számára. Bp., 1881. 139. 323 A végrendelet egyik példánya szláv (szlovák) nyelvű, részleteket idéz belőle FOJTÍK 1957. 366. A nagybiccsei levéltár anyagában van még három darab német nyelvű végrendelet is, egyiken feltüntetve, hogy másolat. SÓBA Bytca, Inv. c. 16. 93
