Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Lipszky János pályafutása

Nyitra megyei praznóci birtokán élt ekkor, és részben betegsége, részben öregsége, és az, hogy még két kiskorú gyermekének neveltetéséről kellett gondoskodnia, anyagilag teljesen tönkretette. A gazdálkodáshoz nem értvén, jövedelme évről-évre csökkent. Lipszky elhatározta, hogy megmenti az enyészettől azt, ami még meg­maradt, és kezébe vette a gyermekek neveltetését és a gazdaság irányítását is: elő­ször az épületeket hozatta rendbe, majd fokozatosan kiváltotta az elzálogosított birtokokat, azokat feljavította, így nagy áldozatokkal a praznóci kúriát rendbe és jó állapotba hozta. Ezután figyelmét a család ősi — és nemesi előnevét is adó — szedlicsnai birto­kára irányította, amely „szintén elzálogosított és a legnyomorúságosabb helyzetben [volt] ... Az épületek lepusztultak, a földeket elhanyagolták, a legelőket felszántották és teljesen kiuzsorázták, ... a földeket rosszul vetették be és egyáltalán nem trá­gyázták azokat”. Hogy teljes figyelmét birtoka rendbehozására fordíthassa, a már jó állapotban lévő és virágzó praznóci birtokot 24 évre elzálogosította (mondván, hogy egy birtokos jobban törődik vele, mint egy bérlő vagy az intéző), és 1816-ban 75 éves apjával és összes ingóságával Szedlicsnára költözött. Ottani birtokuk más kezén lévén, saját házukba nem tudtak visszaköltözni, és Lipszkynek „hosszas procedú­rákkal és kellemetlenségekkel” kellett megküzdenie, míg végül tulajdonához hozzájuthatott. Régi roskadozó házát a bérleti díj kétszeresének felajánlásával sem akarták neki visszaadni. Apja nem érhette meg az ősi fészek visszaszerzését, „azt a boldogságot, hogy saját házában haljon meg”, 1816-ban elhunyt. Lipszky kénytelen volt megvásárolni Fleischer százados feleségétől, Bossányi Karolától annak kisstan- kóci birtokát, 10 000 forintért.318 Végül, még 1816-ban egyezkedés folytán 5500 forintért sikerült a szedlicsnai birtokot is visszavásárolnia.319 A birtokok és javadalmak visszaszerzésekor sok bosszúságban volt része, mint írta „annyi (csak a polgári életben lehetséges) rosszindulatot tapasztaltam, amit még csak elképzelni sem tudtam”. Az ősi birtokon szükséges volt „újból az alapoktól építeni a kúria épületeit is, a földeket több évig trágya vásárlásával javítani, a legelő­ket fokozatosan minden évben felszántani, trágyázni és rendbehozni”, míg nehéz munkával, nagy kiadásokkal, hosszú idő múltán „újra jó állapotba került a kis bir­tok”. Számos kisebb-nagyobb javat szerzett, összesen 17 430 forintot költve azok­ra. Részletes feljegyzései szerint szedlicsnai lakóházát 1820 folyamán 12 997 forint 51 krajcárért építtette át, ez a „rezidenciális ház” elsősorban korszerűsítő átalakítá­sokkal az 1980-as évekig állt, ekkor lebontották. Kiváltások, egyezkedések, perek és vételek útján birtokának értékét saját becslései szerint 37 000 forintig növelte. 318 319 92 GYURIKOVITS 1847. 1126. szerint 1937 Vi körmöd aranyért vette meg a birtokot. Az összegeket Lipszky gazdasági feljegyzései alapján JANOVSZKY 1892. közölte, 1. még REISZ1994. 68-78.

Next

/
Oldalképek
Tartalom