Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Lipszky János pályafutása
Június 14-én a győri csatában a francia egységek felülkerekedtek a császárikirályi és nemesi alakulatokon, majd nyolc napi ostrom után, június 24-én Győr várát is bevették. Még előbb, június 21—22-én történt kísérlet arra, hogy felmentsék Győrt, ez azonban nem járt sikerrel. János főherceg még utasította a somogyi lovasezredet, hogy Lipszky parancsnoksága alatt Révfalu ellen támadjon, azonban a francia csapatok vonalát nem tudták áttörni, ezért kénytelenek voltak visszavonulni.301 A francia Itáliai Hadsereg elvonulása után egy lovasezred megközelítette Győr erődítményeit.302 Az egységnél tartózkodó Lipszky július 5-i jelentésében arról tudósította a nádort, hogy szürkületkor Győr irányába járőrözött, és azt tapasztalta, hogy a fehérvári kapu előtt elsáncoltak. A városi lakosság beszámolója szerint a helyőrség nagyon gyenge és a kaput naponta bezárják, és kb. egy hónapig tudják magukat élelmezni.303 A kivonuló francia csapatok után ismét osztrák ellenőrzés alá kerülhetett a győri csatatér, ami rettenetes képet mutatott: katonák, lovak tetemei mindenütt. A nádor július 8-án utasítást adott a halottak eltemetésére és a szerteszét levő fegyverzet összeszedésére.304 Július 9-én Lipszky jelentette, hogy a tűzfegyverek összegyűjtését a győri harcmezőről megszervezte.305 A győri csatát követő fegyvernyugvás és béketárgyalások idején I. Ferenc Tatára magához kérette Lipszkyt, kitüntető keggyel fogadta, magánál tartotta ebédre is, majd arra utasította, hogy derítse fel a Duna mentén a katonai és harcászati szempontból ellenállásra legalkalmasabb helyeket. A feladat teljesítéséhez teljhatalommal és megfelelő rendeletekkel is ellátták. Az uralkodó bizonyára arra készült, hogy a francia csapatok előrenyomulásával a Duna mögé húzódva fogja a maradék ország védelmét biztosítani. A további harcokra készülődés jegyében Lipszkyt szeptemberben Pestre rendelték, hogy Magyarország térképét újra kiadja. Lipszky jelentette, hogy 200 példányt tud elkészíteni anélkül, hogy a lemezeket megújítaná (ami legalább 5 hónapot venne igénybe). „Egyedül az insurrectiónak több mint száz példányra van szüksége” — jegyezte fel naplójában a nádor, és hogy „Lipszky 50 forintért adja, ami egyébként 130 forintba kerül”.306 A nádor Lipszkyt a harcok során nyújtott kimagasló teljesítményéért Mária Terézia-rendre terjesztette fel,307 az uralkodó pedig saját kezűleg írt levelet a nádorhoz és a Haditanács elnökéhez, amelyben 1809. október 5-én ezredessé nevezte ki, 301 Veress 1987.189. 302 Veress 1987. 222. 303 Fontes (JNI), III. 554. 304 Veress 1987. 226. 305 Fontes (JNI), III. 563. 306 Fontes (JNI), III. 701. 1809. szeptember 21-i bejegyzés. 307 Kiss, R. 1909. II. 24. 89
