Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Lipszky János pályafutása
1. osztály az előkészítő tudományok: a) „tiszta matematika”: számolás, algebra, geometria és trigonometria; b) alkalmazott matematika: mechanikai és optikai ismeretek; c) térképészet: rajz, elsősorban katonai. 2. osztály a katonai hivatás tudományai: d) taktika teljes terjedelmében; e) ismeretek a műszaki tudományokban; f) katonai építészet; g) ostromépítészet; h) stratégia. 3. osztály a javasolt segédtudományok: i) nyelvek, főleg francia és német; j) földrajz — statisztikai és politikai ismeretek; k) (elsősorban had)történelem; 1) lóismeret. Munkájában metodikai feljegyzéseket is közölt, figyelme a tisztek csoportjából kikerülő tanárra is kiterjedt. Kifejezett követelménynek tartotta a szakértelmet és a kvalifikációt. Az oktatást tudományos és mechanikus részre osztotta fel, az előbbibe sorolt mindent, ami a hadi stúdiumok előismereteihez tartozott, az utóbbiba pedig azon ismereteket, amik a szolgálati és gyakorlati rendet szabályozták. Az ezred tisztjeinek felsőbb képzésére szolgáló kurzusban a heti órarendet 37 órára bontotta és meghatározta az órák mennyiségét: matematika (algebra, geometria, trigonometria) 6,5 óra, rajz 7,5 óra, földrajz és történelem 6,5 óra, francia nyelv 6 óra, gyakorlati előadások és tereptan 3 óra, előadások és vizsga a szolgálati rendből 6 óra, teljes erőd felépítése 1,5 óra. I. Ferenc 1808 nyarától ismét háborúra készült Napóleon ellen: ennek részeként az országgyűlés ismét újoncokat szavazott meg a hadsereg számára és a nemesi felkelés felállítását is elfogadta. 1809. tavaszán kitört a háború, a hadüzenetet április 9-én juttatták el a francia-német csapatokhoz, és másnap a támadások is megindultak. A csatározások azonban az ellenfél sikereit hozták, a győzelmes Napóleont, úgy tűnt, semmi sem állíthatja meg. Az osztrák uralkodó csapatai állandó visszavonulásban voltak, a reguláris hadsereg nem bizonyult elegendőnek az előretörő franciákkal szemben.287 Lipszkyt erőltetett meneteléssel Klagenfurton és Villachon át Pontafelbe (Itália) küldték az 5. hadtesthez, amely Chasteler vezetése alatt állt. Megérkezése után az előőrsöket felállította és a kialakult helyzetet kezdte vizsgálni, mikor március 8-án a felkelés újból felállított főhadiszállásához parancsolták (Gomez altábornagy február 24-i javaslata alapján, ő alá beosztva március 16-tól;288 a nemesi felkelés főparancsnokságának felállítását 1809. április 10-re fejezték be289). 287 Az 1809. évi magyarországi hadieseményeket igen részletesen foglalta össze VERESS 1987, így ismertetésüktől eltekintek, csak Lipszky katonai tevékenységét említem meg. 288 ÖStA KA HKR 1808. G 2-198/1. Az átadóirat a Frimont-ezred iratanyagában fennmaradt: ÖStA KA StT HR 9. 1809. Transferirungslista, 1810. július 1. Ezen a felkeléshez helyezés dátuma nincs kitöltve (1808 .............), csak megjegyzésben jelezték, hogy 1 809. március 16-ától ment át Lipszky a magyar nemesi felkeléshez. 289 Veress 1987. 33. 86
