Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

4. LIPSZKY JÁNOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Lipszky János pályafutása

Bécsben — amikor minden levéltár és hivatal Magyarországra költözött és a franciák a város falai alatt álltak — gr. Stadion államminisztertől titkos utasításokat és egy nyílt parancsot kapott, amelynek értelmében Stájerország, Karintia és Krajna területén kellett minden alkalmas hadállást felkutatnia és minden eshetőségre felkészülve a szükséges hídfőállásokat megtekintenie.

Feladata végrehajtása után ismét Budára rendelték. Az uralkodó 1809. május 8- án alezredessé és József nádor mellé („ad latus Sr. K. K. Hoheit”) nevezte ki, és mint ilyen a nemesi felkelés vezérkarában tevékenykedett.290 A nádor május 10-én teljes meghatalmazással Győrbe küldte Lipszkyt, aki május 12-én érkezett meg oda. Feladata az volt, hogy Davidovics Pál táborszernagy és Mecséry János tábornok megérkeztéig mint az insurrectio ideiglenes parancsnoka a többnyire Győrött gyülekező egységek stratégiai felkészítését vezesse, „az időnként beérkező ezredeket és zászlóaljakat célszerűen felállítsa és Magyarország határain a felderítő” és őrcsapatokat felállítsa és irányítsa, valamint hogy Győrött és környékén az elsáncolást elrendelje és foganatosítsa, és általában minden célszerű intézkedést megtegyen a franciák hirtelen betörése ellen. Megérkezése után az osztrák hatóságokkal és a határszéli vármegyék állandó bizottságaival azonnal összeköttetésbe lépett, ezért gyorsan értesülhetett a francia csapatok mozdulatairól, a foglyoktól pedig céljairól is.291 Az alezredes Lipszky erről a feladatról megjegyezte: „Az insurrectio helyzete kritikus volt, és az eredmény az ellenség elszánt, gyors előrenyomulása esetén kétségtelen. Nem volt vesztegetni való időnk, de tulajdonképpen nem tehettem egyebet, mint hogy az insurrectio gyöngeségét, a mennyire lehet, leplezvén, az országban ismert, általános mozdulatokat ravaszsággal és stratégiával kihasználjam: csak gyors elhatározás és kockázatos cselvetés ígért némi sikert.”292 Az előőrsök számát megkettőzte, nagyobb csapatokat rendelt oda, ahol az ellenség járóőrei felbukkantak (Moson és Ovár közé), és ezzel olyan ügyesen tevékenykedett a franciákkal szemben, hogy azokban azt a meggyőződést keltette, hogy Győr alatt már 30 000 ember áll.293 Május 13-án Napóleon elfoglalta Bécset, I. Ferenc és udvara Komáromba (majd később Tatára) menekült. Montbrunn a francia előcsapatokkal elindult Magyarország felé, május 15-én már a határnál járt. Május 14-én Lipszky

290 Kiss, R. 1909.1.64.

291 KISS, R. 1909. I. 223. munkájában felhasználta Lipszkynek az eseményekről 1810. április 18-án Pesten kelt jelentését, címe: Relation der Vorfallenheiten bei der König/, ungarisch. Insurrection vom Anfang Mai bis nach der Schlacht von Aspern. 1809. Lelőhelye: Hadtörténelmi Levéltár, Az utolsó nemesi felkelés iratai. Op. J. 85. Az emlékiratban megjegyezte Lipszky, hogy az eseményekről nem vezetett naplót, saját rendeletéiről nem készített jegyzőkönyvet, így az események kronológiai rekonstrukciója pusztán az emlékezete alapján igen nehéz volt.

292 A feljegyzést Lipszky jelentéséből idézi: KISS, R. 1909. I. 223. Ezt a részletet Veress tévesen Lipszky első jelentéseként említette: VERESS 1987. 43.

293 KISS, R. 1909.1.223.

87